Fidesz: tönkretenné a gazdaságot, ha többet keresnének a magyarok
Megszokhattuk már, hogy magyar közéletben csak színtiszta, tömény politikai "érvelés" létezik, szakmai, önös pártérdekektől mentes álláspont nem. A Jobbik béruniós kezdeményezése ezen emelkedne felül, de a kormánypártok részéről megint csak egybites Fidesz-evolúciós, propagandista lózungok érkeznek válaszul.
A XX. századi, a rendszerváltás óta a Parlamentben porosodó magyar politikus stiláris jellemzője, hogy élből és statáriális össztűzzel utasít el mindent, amit az ellenzék javasol, pusztán azért, mert abból nem származik semmiféle, négyéves ciklusban megtérülő haszna. Hogy mit diktálna az ország érdeke, az az ő értelmezésükben teljesen lényegtelen, kizárólag a kommunikációs agytrösztök által gondosan kidolgozott paneleket lehet beépíteni az érvrendszerbe.
A Jobbik ezzel az évtizedes hagyománnyal akart szakítani, mikor arra kérte a kormányt, hogy támogassa a béruniós kezdeményezést. Először született olyan javaslat, amely „Brüsszel megállítása” helyett áthidalhatná a nyugati és a keleti tagországok közötti szakadékot. Miután azonban az Európai Bizottság zöld utat adott a béruniót célzó aláírásgyűjtésnek, a kormánypártoknak nem fordult meg a fejében, hogy mindez esetleg a sátoraljaújhelyi "teszkóban", a húspult mögött is pozitívan csenghet vissza, inkább sokéves tapasztalaton alapuló nemzetrontó taktikával annyi bullshitet gyártottak a témában, amiről nagyon nehéz elhinni, hogy beszámítható tudattal és röhögés nélkül kimondhatók a sajtóban. Vagy pont, hogy eszükbe jutott. De ha a sátoraljaújhelyi "teszkó"-alkalmazottnak a Jobbik által lesz jó, akkor az nekik rossz. Így, tulajdonképpen megmagyarázták, hogy miért jó, hogy a keleti bérek alacsonyabbak a nyugatinál. Leszögezték, hogy a Jobbik kezdeményezése „álságos”, veszélybe kerülne a rezsicsökkentés, és különben is, egy séf már most is annyit keres itt, mint nyugaton.
Az ámokfutást Kövér László kezdte, aki egy keszthelyi lakossági fórum előtt felejthette el bevenni a gyógyszereit, vagy ha az ott elhangzottakat komolyan gondolta, akkor számítóbb, mint azt eddig gondoltuk. Az Országgyűlés elnöke úgy véli, hogy keleten a szegénységnek vannak előnyei is.
„Történelmi okokból kifolyólag egy történelmi szegénységgel küszködő régió, ennek vannak gazdasági értelemben vett előnyei is. Ezért van annyi munkavállaló lengyel Nyugat-Európában, mert kevesebbel is beérik, elnézést kérek, idézőjelbe téve, mint a jóléti állam szolgáltatásaihoz hozzászokott, hogy ne mondjam, némely esetben hozzálustult polgárok. Ez egy versenyelőny a lengyel munkavállaló számára, mert van munkája Londonban, és viszonylag jól keres, és azt hazautalja. Az meg annak az országnak is versenyelőny, számos szegény, szegényebb kelet-közép-európai ország ebből él” – fogalmazott.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke Óbudán tartott lakossági fórumot, ahol arról beszélt, hogy az egykulcsos magyar személyi jövedelemadó és a rezsicsökkentés is veszélybe kerülne a Jobbik kezdeményezésével.
„Akkor a versenyképességünknek vége. Igen vége a versenyképességünknek. Hát hogyne lenne vége. Ugyanis fel kell akkor adni érte az adópolitikát is. Jól fog hangzani a bér, csak ránk fogják nyomni a nyugati adót. Hát ez nem így megy, ezek nem szamaritánusok. Ébresztő mindenkinek, ezek pont belőlünk élnek már mióta. Hát a privatizációval mindent elvittek, hát magukat megnyomorították a rezsivel nem?” – mondta a rezsicsökkentés felkent védőszentje.
Kósa Lajos kommunikációs szakember (Ki más?) az N1TV-nek nyilatkozott a témában:
„Aki azt gondolja, hogy Brüsszel fogja itt a béreket megemelni, annak elment az esze. Ez az egész kezdeményezés a józan ész határain túl van. (…) Ha megnézzük, hogy egy jó séf mennyit keres Londonban és mennyit keres Magyarországon, akkor már bizonyos értelemben közel járunk a bérunióhoz, mert ha nem fizetik meg Magyarországon, akkor elmegy máshova.”
Vécsey László, fideszes képviselő is hasonlóan vélekedett:
„Ez egy meglehetősen álságos dolog. Semmi alapja nincsen. Ez azonnal tönkre vágja a magyar gazdaságot, nem? Szerintem tönkreteszi a magyar gazdaságot.”
Az, hogy Kósa Lajos mondandóját nem lehet értelmezni, nem meglepő. Az, hogy a Vajna-Habony-konszern szintű panelek azt a célt szolgálják, hogy a botkormánnyal irányítható biomassza az egész kezdeményezést máglyára vesse, lehetőleg még azelőtt, hogy szakmai vita kezdődhetne róla, nem meglepő. Arra viszont nem tudtunk rájönni, hogy míg a Jobbik elérte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adjon egy béruniót célzó aláírásgyűjtésnek, addig pl. egy Vécsey László mit tett a magyar választópolgárokért, akiknek az adóforintjaiból él.
De lehet, hogy inkább azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indulunk meg végre egy olyan rendszerváltás felé, ahol a regnáló hatalom általunk kitartott tagjai hajlandók olyan ügyek mellett is kiállni, melyek akár csak egy minimális szinten túlmutatnak a 28 éves, megalkuváson alapuló egyéni szükségleteiken.