Vajna Timivel és Pumped Gambóval terel a kormány
Olyan ma a Fidesz hatalom, mint megsemmisüléséig volt az SZDSZ. A farok, ami csóválja a kutyát. A liberálisok a szocialista kormányzatokat tartották sakkban, Orbán pártja - a sokat emlegetett kétmillióra becsült hívével - egész Magyarországot.
Miért nem talál fogást az ellenzék a Fideszen?
Nem a médiaegyensúlytalanság a kizárólagos oka. Hanem az, hogy elfogadta a kormánypártok játékszabályait. Beleilleszkedett abba a világba, amit a Fidesz felépített. Nem az a fő baj, hogy a kormánypárti politikusok felépítették a maguk kis világát, és odavittek kétmillió embert, hanem az, hogy ezt a dimenziót, ahol vannak, valóságnak hiszik. És itt jön az ellenzék, az ellenzéki sajtó felelőssége. Nem a minél precízebb valóságábrázolásra törekszik, hanem beleáll a kormányzati médiafegyverarzenállal szemben a csatába. Ebből pedig elindul egy licitverseny, hogy ki a nagyobb g.ci, a gigantikusabb talpnyaló, az aljasabb hazaáruló. Ahelyett, hogy finom és kevéssé finom eszközökkel rávezetné az embereket, hogy ordító szakadék van a saját tényleges helyzetük és a valóságnak hitt világ között.
A magyar társadalom évek óta rettegésben él
Hol attól, hogy visszatér a hatalomba a baloldal, és elvesz minden kedvezményt, máskor a migránsoktól retteg, az egzisztenciális félelem pedig már rég az élete részévé vált. A biztonság az egyik legfőbb igénye az embereknek. A lehető legkönnyebb dolog ezt az érzetüket elbizonytalanítani. A veszélyérzet kialakítása után az ember csak egy dologra figyel, hogy legyen, aki azt mondja, megvédelek. És az sem érdekli a többséget, hogy mennyi védelmi pénzt markolnak fel mindezért.
A burokba zárt választó csak a hatalomtól kapott üzenet irányába válik befogadóvá, ha attól eltérő tartalmú információ éri, megijed és tagad.
Az elutasítás egészen addig tart, míg a saját bőrén meg nem tapasztalja az illető a valóságot. Ha ez a pillanat bekövetkezik, nincs az a kormányzati kommunikáció, ami megnyerné a hatalomnak a választót.
Aki uralja az emberek figyelmét, a pillanatot, annak van a legnagyobb esélye, hogy megszerezze az irányítást. Ezért születnek a Pumped Gambó jellegű figurák és egyéb mérgezett csalétkek. Erre jók a celebek. Megosztják az embereket szeret, nem szeret táborra. A követőik úgy érzik, hogy a lájkokkal, esetleg beszólogatással elcsórhatnak egy kicsit a média által felépített hírességek fényéből. Ez jó a népnek, mert annak egyszerű gyermekeként, ha akarja, becsmérelheti adott esetben Mrs. Vajna legújabb Dior viseletét, vagy éppen ajnározhatja azt. Az már nem érdekli, hogy a fényűző életvitel finanszírozása érdekében neki jut kevesebb. Nem teszi fel a kérdést, hogy miért nem az államhoz folynak be a kaszinók bevételei, miért Vajna és számunkra ismeretlen hátterű cégei nyelik el azt? Orbán nagy vihart kavart, kínai bankárok előtt levágott nótázása, vagy éppen Tienanmen téri koszorúzása is csak ugyanolyan csócsálni való konc, mint Vajnáné. Amíg megy a vita, hogy illik, vagy nem illik, addig nem irányul a figyelem arra, hogy eközben a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz jelentős hitelt kértek Orbánék a kínai Eximbanktól. Nagyjából 467 milliárd forintnyi dolláralapú kölcsönről állapodhatnak meg a felek rövidesen. Mikorra és hogyan termeli meg az árát a beruházás? Hát, ez is egyike azoknak a kérdéseknek, amiket, ha felteszünk, Orbán nótázása elnyomná már magát a felvetést is. Ez a pillanat uralása a gyakorlatban. Ez az a bizonyos farok, ami csóválja a kutyát.
Egészen addig, míg a kutya ezt hagyja.