Pokoli torony Budapesten?
A múlt szerdán Londonban történt toronyház-katasztrófának akár 100 halálos áldozata is lehet. Nagy-Britanniában elrendelték az összes toronyház átvizsgálását.
Első információk szerint az egyik lakó hűtőjének meghibásodása vezetett a tragikus eseményhez. Egy oknyomozó riport szerint a felújítást végző cég az olcsóbb, nem tűzálló borítást választotta. Egy ilyen hiba megtörténhet Budapesten is?
A 24 emeletes és 67 méter magas Grenfell Tower 1974-ben épült; a világsztárokkal teletűzdelt, Pokoli torony című amerikai film is ebben az évben készült el. A kensingtoni önkormányzat megrendelésére két évvel ezelőtt felújították, a lakók a tűzvész előtt nyolcszor kértek segítséget a szerintük tűzveszélyes épület átalakításához.
Az előrehozott választások után Nagy-Britanniában manapság a legkomolyabb belpolitikai vitákat a katasztrófa és annak kezelése okozza.
Tornyok Budapesten
Budapest egyesítése (1873) után a Hild József és Ybl Miklós által tervezett Szent István Bazilika volt a legmagasabb épület. Az ezzel szinte egyidőben befejezett Országház is 96 méter magas lett. A szocializmus évtizedei alatt is csak a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje közelítette meg ezeket a maga 88 méterével. Budapest legmagasabb építménye Óbudán található: az Észak-Budai Fűtőerőmű kéménye 203 méter magas. A toronyházak közül az Újpalotán található 71 méter magas panelépület a leggigantikusabb.
Vidéki gigászok
Vidéken is voltak/vannak magasházak. A jugoszláv technológiával épített pécsi toronyház a maga 84 méterével volt a legmagasabb, ám életveszélyes állapota miatt 2016 októberére elbontották. Szolnokon 81 méteres, Debrecenben 75 méteres, Gyöngyösön és Salgótarjánban egyaránt 70-70 méteres tornyok épültek. A londonihoz hasonlóan 24 emeletes veszprémi toronyház európai uniós program részeként újult meg.
Jövőépítők?
A rendszerváltozás után különböző befektetői csoportok a város több pontján is akartak toronyházakat építeni. A Demszky vezette főváros az Árpád-híd környezetében elterülő, fejlesztésre váró területet és Észak-Csepelt jelölte ki a magasházak helyszínéül.
Angyalföldön közvetlenül az Árpád-híd mellett áll a 60 méter magas Duna Tower, a másik oldalon pedig az Erste Bank székházaként működő, 64 méter magas Europe Tower.
A legfrissebb hír a témában, hogy Tarlós István és a fővárosi közgyűlés támogatása mellett Garancsi István, Orbán Viktor hegymászó barátja engedélyt kapott felhőkarcoló építésére a Kopaszi-gát mellett. Ráadásul mindjárt 120 méter magas épületet terveztek a Duna mellé. Igaz, hogy Garancsi cége, a Market Zrt. építette - több stadion mellett - a Duna Towert is, de ilyen méretű, lakóházként funkcionáló monstrum még soha nem épült Magyarországon. A Lágymányosi-öböl területén korábban 65 méter volt a legnagyobb beépíthetőségi magasság - ezt szüntették meg a fideszes képviselők.
Az UNESCO tiltakozott a budai világörökségi látképbe nem illő építmény miatt. A tervek szerint a környező kisebb, lakóparki tömbökkel együtt közel 30-40 ezer embernek fog otthont nyújtani az új városrész Újbudán, 200 ezer négyzetméteren. A telek megvásárlásához az Eximbank 16,5 milliárdos hitelt nyújtott, ami töredéke a 350 milliárdosra tervezett költségeknek. A magyar építőipar ismert nehézségei, a beázó Duna Aréna és a szokásos kivitelezési hibák miatt joggal aggódhatunk egy ilyen monstrum megépítése miatt.