Mit üzen a bécsi választási kampány a "kalandvágyból" Ausztriában munkát vállalóknak?
Ausztria október 15-én parlamenti választásokat tart. A Nemzeti Tanács eddigi 24 periódusából – a mostanihoz hasonlóan – 17 alkalommal oszlatta fel önmagát, melynek következtében az új parlamenti testületről a lakosság előrehozott választásokon döntött.
A legutóbbi felmérések szerint a stabilan 33% körül álló ÖVP (Osztrák Néppárt) mellett a második – és ezzel a koalíciós partneri szerepért is versengő – SPÖ (Osztrák Szociáldemokrata Párt) és az FPÖ (Osztrák Szabadságpárt) egyaránt 25%-os népszerűséget ért el a választók körében. Míg a szociáldemokraták a középréteget és a fiatalokat, illetve a nyugdíjasokat célozzák meg kampányukkal, az ÖVP és az FPÖ keményen beleállt a kampányba.
Az ÖVP-t Sebastian Kurz, a párt miniszterelnök-jelöltje, egyben jelenlegi külügyminiszter, nárcizmustól sem mentes lendülettel „Team Kurz”-nak nevezte át a kampány idejére. A városkák utcáit világoskék pólókban ellepő aktivisták számos helyi irodát is nyitottak, ahol a választások iránt érdeklődő állampolgárok minden kérdésükre választ kaphatnak.
Az FPÖ-t jegyző Heinz-Christian Strache ezzel szemben inkább a médiát és a köztéri plakátokat használja a „sportszerű szociális rendszerért” vívott hadjáratában.
Bármi is lesz az eredménye a választásoknak, az ÖVP és az FPÖ retorikája egyértelműen központi témává tette a megélhetési segélyezést, elsősorban az országba érkezett kelet-európai állampolgárok és az elismert menekültek vonatkozásában. Míg Ausztria 2007 januárjától 2017 júliusáig összesen 84.910 személynek nyújtott menedékjogot, addig az országban több mint 1.310.000 külföldi állampolgár él életvitelszerűen.
A magyar állampolgárok az osztrák statisztikában két területen emelkednek ki. Egyrészt az uniós országok közül a magyar gyerekek után folyósítják külföldre a legtöbb osztrák családi pótlékot; másrészt a magyar munkavállalók képezik a legnagyobb külföldi alkalmazotti csoportot, második helyen követve a németeket. Ausztriában a magyar munkavállalók elsősorban középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséget igénylő szakmákban dolgoznak, jellemzően a szállodaiparban és a turizmusban.
Mind Kurz, mind Strache rendkívül súlyos problémának és elsődleges kampányelemnek tekinti tehát a szociális kiadások növekedését, melyet hangzatos tervekkel kívánnak letörni. Amennyiben akár egyikük, akár mindkettőjük kormányra kerül, várhatóan be is fogják tartani a választási ígéretek egy részét.
Tekintettel arra, hogy az átvilágításon átesett, elismert menekültek a Genfi Egyezmény értelmében – a szavazati jog kivételével - az adott ország állampolgáraival azonos jogokat élveznek, a szociális megszorítások elsősorban nem őket fogják érni. A korábbi és jelenlegi darabos magyar külpolitikára adott, diplomatikus reakciók sokkal inkább a brüsszeli kurzussal évek óta homlokegyenes szembemenő országokat fogják érinteni. Például az Európai Bíróság nemrégiben hozott ítélete értelmében Magyarország kivonja magát a szolidaritás érvényesítése alól, ezért korántsem elképzelhetetlen, hogy például szociális téren adekvát európai választ kap. Mindez akár a jelenleg Ausztriában (és a többi nyugat-európai uniós államban) szociális juttatásban részesülő állampolgárokat, kiélesedő helyzetben pedig akár a hozzávetőleg 78.000 magyar munkavállalót is érintheti.
Egy nagyon kiélezett forgatókönyv szerint akár az is elképzelhető, hogy Ausztria, amellett, hogy megszabadul a néhány ezres magyar munkanélkülitől, a 78.000 magyar szakács, pincér és gyári munkás helyén azokat a menedékkérőket alkalmazza, akiknek a méltányos menekültügyi eljárását Magyarország nem folytatta le 2015-2016-ban, hanem kalaplengetve továbbintegetett Ausztria, Németország és a skandináv államok felé.