Bréking! Török, orosz és iráni „megfigyelő” csapatok szállják meg Szíria észak-nyugati tartományát
.jpg)
Szombat éjjel a Twitter török és arab nyelvű csatornái szinte felrobbantak a „Reyhanli” és a „katonai konvoj” szavaktól. Egyesek több száz, mások 18 katonai járműről számoltak be, azonban a jelentések mindegyike arról szólt, hogy a konvojok a török-szír határátkelő felé tartanak.
Reyhanli annak a Hatay tartománynak az egyik legkeletibb határvárosa, amely 1939-ben, egy vitatott népszavazás során döntött arról, hogy a szír fennhatóság helyett Törökország 63. tartománya kíván lenni. A szír polgárháború előtti időszakban a két ország közötti kereskedelem egyik fő útvonala volt, hiszen Aleppóból Antakián (a bibliai Antióchia) keresztül lehetett a legrövidebben elérni a Földközi-tengert. A háború kitörését követően a határváros az Aleppó tartományból menekülők elsődleges érkezési pontjává vált. A városnak a határ felé eső részén felépített menekülttábort 2013-ban zárták be és helyezték át északra, Kilis városba.
A határ török oldalán tapasztalható, a szokásosnál is erősebb katonai jelenlétnek két indítéka is lehet. Az egyik, hogy szeptember 19-én, pénteken a kazahsztáni Astanában - ahol Törökország, Oroszország és Irán az ENSZ genfi tárgyalásaival párhuzamosan folytat a szíriai helyzet rendezéséről szóló tárgyalásokat - a felek bejelentették, hogy a szíriai Idlib tartományban megfigyelési céllal katonai kontingenst telepítenek. Az első körben 500-500 fős csapatokon felül az orosz fél katonai rendészeti feladatokat is vállalt. Mint ismeretes, a Szíriában korábban a kormány részéről akár évekig is totális ostromzár alatt tartott ellenzéki városok megmaradt lakosságát rendszeresen ebbe a térségbe deportálta a Bashar Al-Asszad fennhatósága alatt álló Szír Arab Hadsereg.
_(1).jpeg)
Ebből a szempontból tehát a közeli támaszpontokról a helyszínre vezényelt alakulatok egyszerűen annak a jelei, hogy a török fél teljesíti a béketárgyalásokon vállalt feladatokat. Az érme ezen oldaláról olvasva Szíria a béke felé halad, bár az országot folyamatosan veszélyezteti, hogy az aktív szerepet vállaló országok előbb-utóbb a világháborús Németországhoz hasonlóan felszabdalják a régiót.
A másik oldalon azonban ott lebeg az Irakban (pontosan a bejelentést követően 10 nappal) szeptember 25-re kiírt népszavazás egy esetleges független Kurdisztán megalakításáról. A Közel-Kelet egyik legnagyobb etnikai csoportja, közel 30 milliós népességgel négy ország területén alkot egybefüggő közösséget: Törökország, Szíria, Irán és Irak. A legnagyobb kurd terület Törökországra esik, ahol a mindenkori kormány és a függetlenségét elnyerni akaró kurd szervezetek harca olyannyira a tettlegességig fajult, hogy 2015 szeptemberében a 100.000 lakosú Cizre városa a török hadsereg ostroma következtében alig különbözött a szétbombázott szír Kobanitól.
_box_inset_removed.jpg)
Mára az ellentétek odáig fajultak, hogy Törökországban a „Kurdisztán” szót betiltották, és az ország kurd népességében a rendészeti erők egytől egyig potenciális PKK-terroristát sejtenek.
Miközben a kurd PKK valóban több száz robbantással és merénylettel vádolható, a szíriai polgárháborúban ugyanakkor az Egyesül Államok támogatását is élvező kurd alakulatok rendkívül kitartóan harcoltak az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet ellen. A nagyszámú női katonát is foglalkoztató csapattestek elvitathatatlan érdemeket szereztek mind a szíriai, mind az iraki terrorellenes háborúban, és többek között az iraki Moszul felszabadításában is fontos szerepet játszottak.
Az érme két oldalát vizsgálva valószínű, hogy ismét egy sokismeretlenes képlettel állunk szemben, ahol nem csak az aktuális szíriai vagy kurd helyzet a mérvadó, hanem az is, hogy a térségben mekkora valós befolyást tud szerezni egy 30 milliós, eddig önálló állam nélkül létező etnikai csoport. Mindez különösen fontos, ha az előtérben szereplő országok és hatalmak mögé nézve a szövetségi rendszereket is megvizsgáljuk, hiszen a független Kurdisztán egyik legnagyobb támogatója a szintén fiatal állam, Izrael – nem utolsó sorban Irán egyik fő ellenlábasa.