Ítéletre vár a "Moszuli Szépség"
Az iraki Moszul elhúzódó offenzívája és az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet (a továbbiakban: daesh) kiszorítása az elmúlt időszakban már megszokott témává vált a nemzetközi hírekben. Júliusban azonban felkavarodott az állóvíz, mikor egy korábban erős tűz alatt álló házból egy, karjában kiszáradt csecsemőt tartó fiatal lányt szabadítottak ki az iraki katonák.
Míg az aprócska kisfiút az iraki katonai kórházba szállították, a lányról kiderült, hogy nem a dzsihadisták jazidi szexrabszolgája, hanem egy 16 éves keletnémet lány, akinek csecsen dzsihadista férjét a házban talált holttestek között azonosították.
Linda W. 2016. július 1-én indult a német-cseh-lengyel hármashatár közelében fekvő, szászországi Pulsnitzből. Édesanyja hitelkártyájával vásárolt magának vonat- és repülőjegyet, hogy a meghamisított szülői engedéllyel Frankfurton és Isztambulon keresztül Szíriába utazzon. Az alig egy éven belül radikalizálódott lányt azonnal hozzáadták egy csecsen terroristához. Az, hogy a megtalálásakor vele lévő csecsemő a saját gyermeke volt-e vagy sem, továbbra sem egyértelmű.
A fénykorában Moszuli Szépségnek hívott kamaszlány egyes hírek szerint a daesh hírhedt női rendőrségének is tagja volt, elfogásakor pedig orvlövészként maga is részt vett a terrorszervezet oldalán az iraki katonák elleni harcban.
A német külügyminisztérium dolgozói a bagdadi repülőtér közelében, egy börtönben tudtak beszélni Linda W.-vel – ahol egyébként rajta kívül további három, német állampolgárságú nőt is fogva tartanak hasonló okok miatt.
Az időközben 17. életévét is betöltött lány a hazaviteléért könyörgött. Németországban legalább 10 évnyi börtönbüntetés, míg Irakban halálbüntetés vár rá. A vélemények pedig erősen megosztottak.
Míg az egyik oldal a korlátozottan cselekvőképes, szökésekor csupán 15 éves lány korára hivatkozik, addig a másik oldal ugyanolyan terroristaként kezeli, mint bárki mást, aki a daesh oldalán fegyvert fogott, netán embert is ölt. Míg mindenki lélegzetvisszafojtva várja a fejleményeket, addig természetesen felmerül a kérdés: vajon van-e helye ebben az esetben a jogi kettős mérce használatának? Vajon van-e különbség egy Európából a Közel-Keletre és egy, a Közel-Keletről Európába utazó terrorista között?