Kinek "áll útjában" Vas István emlékezete?
1910. szeptember 24-én született Vas István író, költő, műfordító, az Európa Kiadó legendás lektora. Az élete utolsó évtizedeiben feleségével, Szántó Piroska festőművésszel nagy összhangban élő és alkotó művész életútja nem volt zökkenőmentes.
A zsidótörvények miatt állásától is megfosztott, majd többször munkaszolgálatra is behívott költőt a második világháborúban Ottlik Géza bújtatta lakásában.
Az eredetileg kereskedelmi végzettségű Vas István hamar elkötelezte magát az írói pálya mellett. A költő kezdetben Kassák Lajos lapjában, a Munkában publikált verseket. Kevéssé ismeretes az, hogy Vas István első felesége Kassák Lajos nevelt lánya, Nagy Etel mozdulatművész volt. Ennek a házasságnak a művésznő tragikus halála vetett véget.
Vas István 1946-tól a Révai Kiadó, majd később az Európa Kiadó lektora lett. A híres Lator-szobában zajlott szerkesztőségi megbeszélések nagyon sok író, költő számára maradtak emlékezetesek. A Petőfi Irodalmi Múzeum Vas István születésének 100. évfordulóját egy virtuális kiállítással is megünnepelte.
A művész a budai Várkert rakparton található otthona Szántó Piroska végrendelkezésének megfelelően emlékmúzeum lett, azonban a közel 170 négyzetméteres lakás sorsa eléggé hányatott. A már jó néhány éve bezárt emléklakás ugyanis valamiért nem nyithat ki újra.
Hogy kinek vagy kiknek áll érdekében a kulturális közkincsnek számító emlékmúzeum bezárása? Lehet, hogy az elegáns budai lakásra lennének bennfentes jelentkezők, akik többet fizetnének az állambácsinak a kétszáz forintos múzeumi belépődíjnál? Mindenesetre Szántó Piroska végakarata nem egyezik a mai valósággal.
Csak remélhetjük azt, hogy a művészházaspár emlékezetét nem akarja végképp felszámolni még ez a rendszer sem.
Persze idézhetjük Vas István versének sorait: Mit akar ez az egy ember?/Mindig ez az egy ember!/Mit nem kér és mit nem mer!/Azt hiszi ez az egy ember,/Megbírhat egy ezreddel?/Nekimegy fejjel a falnak…