Ki jön Botka után? Feláll-e még a teljes összeomlásból az MSZP, vagy tényleg ennyi volt?
Teljes a káosz a baloldalon. A Botka László miniszterelnök-jelölti megnevezése óta amúgy is rendkívül fegyelmezetlen MSZP belső harcai a mai napon még azok számára is nyilvánvalóvá váltak, akik nem követik napi szinten a közélet történéseit.
Botka László ma reggel körlevélben tudatta párttársaival és a közvéleménnyel, hogy nem kíván tovább miniszterelnök-jelöltként tetszelegni egy olyan szervezet élén, melynek tagjai nem zárkóztak fel mögé egységesen, sőt, lassan már az is kérdés, mit akar egyáltalán az MSZP. Mert az elmúlt hónapok, hetek történései alapján nem hogy kormányváltó erőként nem viselkednek, lassan azért is komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a parlamenti küszöböt megugorják.
Botka László levelében tudatta, hogy nem minden szocialista akar kormányváltást, sőt, az MSZP tele van Fidesz által pénzelt kollaboránsokkal. Nyilvánvaló, hogy Botka a Molnár Zsolttal kapcsolatos ellentétére utal ezzel, mert az eddigi miniszterelnök-jelölt többször hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy szerinte egy Molnár Zsolt vezette érdekcsoport lepaktált a Fidesszel.
Szocialista források szerint azonban Botkának nem csak Molnár Zsolttal voltak komoly konfliktusai. A pártelnök, Molnár Gyula sem látta szívesen Botkát miniszterelnök-jelöltként. Egyes hangok szerint az MSZP elnökének, Molnár Gyulának is komoly szerepe volt abban, hogy a ma reggeli körlevél megszületett. Molnár Gyula Botka mellett állt minden nyilvános szereplésén, a múlt heti, kudarcos sajtótájékoztatón is támogatta a Botka-féle szövetségi ajánlatot, látszólag. Molnár Gyula ugyanis pártelnökké választásakor hangsúlyozta, hogy meg kell egyezni a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val, s valamilyen szövetségben, de legalábbis szoros együttműködésben dolgozni tovább. Botka László viszont kérlelhetetlenül ellenszegült a Demokratikus Koalícióval való bármilyen együttműködésnek, sőt, a múlt heti sajtótájékoztatón egészen odáig ment, hogy csak egy Gyurcsány nélküli DK-val lenne hajlandó szóba állni. Tekintve, hogy a DK maga Gyurcsány Ferenc, ez eleve hamvában holt ötlet – és lássuk be, meglehetősen provokatív is – volt Botka részéről.
Izgalmas órák, napok elé nézünk. Kérdés, hogy egy romokban heverő baloldal kivel és hogyan tud talpra állni.
Elképzelhető, hogy az Ujhelyi István által puccsként emlegetett történések, melyek végül Botka lemondásához vezettek, odáig fajulnak, hogy az MSZP elkezd a DK-hoz közeledni, s létrejön valamiféle szövetség. A Demokratikus Koalíció pénteki közleményében – talán érezve, hogy a szocialista vezetés agonizál, és látva, hogy Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelölje azonnal megindult a szocialista szavazatokért – tudatta, hogy noha támogatják a törekvést, hogy egy baloldali ellenzéki jelölt legyen minden választókerületben, azért mégis önálló listát indít. Ezzel gyakorlatilag megadta a kegyelemdöfést Botka Lászlónak.
Nagy kérdés, hogyan reagálnak erre a magukat 21. századi pártokként definiáló szervezetek. Az már most látszik, hogy a Ron Werber vezette kampánystáb nagyon tolja Szél Bernadettet, mint a baloldal egyetlen lehetséges miniszterelnök-jelöltjét. Kérdés, hogyan Lehet Más a Politika, ha esetleg az LMP tárgyalásokat kezdeményez a baloldal vezető szerepére törő DK-val.
Kérdés továbbá, az MSZP kiesésével lehet-e egy, minden kis pártot tömörítő baloldali összefogás?
Vagy folytatódik-e az az elmúlt hónapokban egyre látványosabb folyamat, mely azt mutatja, hogy a pártjaik belső harcaiból, civakodásából, töketlenkedéséből kiábránduló baloldali szavazók tömegével áramlanak a Jobbik felé?
Valóban izgalmas idők jönnek.