Zórád Ernő, a „precíz bohém”
1911-ben, ezen a napon, október 16-án született Zórád Ernő, a magyar művészettörténet egyik legsokoldalúbb alakja.
A balassagyarmati születésű, a második világháborúban Galíciában a lovastüzérségnél szolgáló művész családja szűkös anyagi helyzete miatt költözött a Tabánba.
Akkor még nem sejtette a fiatal rajztehetség, hogy a budai, később porrá égő városrész talán legismertebb és legnagyszerűbb megörökítőjévé válik. De Zórád nemcsak a tabáni akvarelljeivel szerzett hírnevet, kiváló képregényrajzolóként kezdte pályafutását. 1957-ben jelent meg első képregénye, Karl May Winnetouja, amely arról is nevezetes, hogy az első magyar szóbuborékos képregény volt. Később ezt a művét újrarajzolta.
A grafikus, képregényrajzoló és festő Zórád azért kapta a „precíz bohém” elnevezést, mert bármilyen témát rajzolt vagy éppen festett meg, annak először alapos ismerőjévé képezte magát. A történelmi témák hiteles feldolgozása mellett a művész számtalan irodalmi illusztrációt is készített kedvenc alkotói, például Krúdy Gyula, vagy Móricz Zsigmond műveihez. A budai romantikus utcák múlt századi bohém világát és karaktereit is megörökítő művész művei ma már komoly, és nagyon keresett tételeknek számítanak a műkincs-kereskedelemben.