Semjén, a költő

A Bors fedezte fel, hogy Semjén Zsolt még ifjú egyetemistaként „vallási témájú, a hívő ember hétköznapi kétségeit boncoló” verseket írt. „Oh, my God!” – kapok a szívemhez rögtön a bevezetőt látva, de veszem a bátorságot, és tovább olvasok.

zsurpubi.hu
zsurpubi.hu

Vasvessző
A kicsukott Isten
vasvesszeje
az a csend lesz,
amellyel eltűri önmagunk isten-
né nyilvánítását.

Ámentelenül
Jézus, értemvérző Arcod
Rúzsként kenem szét arcomon,
Dicsőséged dicsőségem részeként
Önmagamra aggatom.
Igent mondhatok-e Rád
Míg magamra nem mondok nemet?
A talánok közt így tördelem
Én skizofrén életemet.

 Blues
Poros grundokon
lépcsőházak
gangok és lichthofok
dzsungelében
szenilis nénik
és maszatos kisiskolások
közt keresgéllek,
Ó Rejtőzködve Közelítő!

Hát…ööö…izé…Köszönjük, Zsóti! Szegényebb lenne a világ, ha mindez benned marad!