Fidesz, 1990: 5,44% - Emlékeznek?
Nem volt mindig 2/3-a a Fidesznek (mint ahogy jelenleg sincs), sőt, az 1990-es “gengszterváltás” utáni első, szabadnak mondott választáson kimondottan aprócska párt volt. Aprócska és radikálliberális.
Az 1990-es választás első fordulóján a szavazásra jogosultak 65,11%-a ment el szavazni, 4.909.771 ember. A parlamentbe jutás küszöbe 4% volt (ezt még az adott ciklusban felemelték 5%-ra). Az Országgyűlés 386 fős volt, melyből 176 képviselő egyéni mandátumot szerzett, további 210 pedig országos, illetve területi listáról jutott be.
A Fidesz 5,44%-ot ért el az első fordulóban, a másodikban pedig 1,85%-ot, ami 22 mandátumra volt elég. (Bár a KDNP szintén 5,44%-ot ért el, a két párt együttműködése akkor még nem kezdődött meg, így ezt itt és most nem vesszük tekintetbe).
Nézzünk néhány nevet az akkori frakcióból: Szelényi Zsuzsanna, aki jelenleg az Együtt 2014-es mandátumával jutott be, mégis függetlenként ül a parlamentben; Fodor Gábor, aki később az SZDSZ, majd legújabban a Liberálisok képviselőjeként (papíron szintén függetlenként) szerzett mandátumot; a vállaltan leszbikus Ungár Klára, és a mai napig is fix emberek: Kósa Lajos, akinek többször voltak rendkívül buta nyilatkozatai, mégsem tudott a Fidesz-frakcióból kiesni 1990 óta; Deutsch Tamás, ma már EP-képviselő, aki vesztett és nyert is pert drogügyben, no meg - természetesen - Orbán Viktor, Kövér László, Áder János. Választási mottójuk akkor a következő volt:
“Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!”
Bármennyire is szeretné a Fidesz - és különösen a Habony-média - azt, hogy a Fideszre és Orbán Viktorra úgy emlékezzünk, mint aki megvívta a szabadságharcát Büsszellel, meg kirobbantotta a fülkeforradalmat, az internet, a könyvek, az újságok és különösen az emberemlékezet megőrzi, hogy ez a párt honnan indult. És míg most ellenfeleiket vádolják szélkakas politizálással, valójában ők voltak, akik nemcsak retorikát és hozzáállást, hanem teljes nézőpontot váltottak, amikor 1992-ben radikálliberális pártból konzervatívvá változtak. Változtak?
Egy szó, mint száz: ha az 1990-ben csupán 5,44%-os párt képes volt 2010-re a mandátumok 66,83%-át megszerezni, akkor bármely formációnak megvan az esélye, hogy megismétli ezt a fejlődési ütemet. Amit viszont nem kellene megismételni soha senkinek, az a gőg és arrogancia, ami a Fideszt jellemzi. Mert az nemcsak irritáló, de előbb-utóbb a biztos bukást is jelenti.