Cúth Csaba: A szlovákiai magyarság és az anyaország közös kudarca a jelen helyzet!
.jpg)
Gyanúsak azok a támogatások, amelyekkel a magyar állam sem tud igazán elszámolni. Az MKP-s vezetőkhöz kapcsolódó, korábban teljesen ismeretlen Libertate Polgári Társulás magyar miniszterelnökségtől kapott 220 milliós támogatást. A Főnix Polgári Társulás tavaly januárban 200 millió forintot kapott egy rendezvénysorozat megvalósítására, amelyről senki nem hallott Szlovákiában, 2012-ben pedig a Szerencsejáték Rt.-től kaptak 70 millió forint adományt - sorolja Cúth Csaba felvidéki magyar újságíró, jogász a magyar kormány és a Magyar Közösség Pártja közötti összefonódásokat. Az újságíróval a magyar nyelvhasználat akadályozásáról, a kettős állampolgárság tiltásáról és a magyarság asszimilációjáról is beszélgettünk.
Zsúrpubi: A szlovák kormány január második hetében elfogadott egy jelentést, amely minden eddiginél részletesebben mutatja be a nemzetiségek nyelvhasználatát. Mit tartalmaz ez a dokumentum pontosan?
Cúth Csaba: A nemzetiségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása óta kétévente jelentés készül a nemzetiségi nyelvek használatáról. A nemzetiségi kormánybiztos, Bukovszky László hivatala a nemzetiségi nyelvtörvény minden egyes lényeges rendelkezésére rákérdező, személyre szabott kérdőívet állított össze az államigazgatási szervek, a megyék és községek kezelésében lévő jogi személyek, rendőrök és tűzoltók számára. Az önbevallásos alapon működő adatgyűjtés alapján a közigazgatási szervek 1712 olyan kötelezettségszegésére derült fény, amelyeket közigazgatási szabálysértésnek is lehet tekinteni és akár szankcionálni is lehetne őket emiatt. A szankcióval nem sújtható kötelezettségszegések és a kihasználatlan nyelvhasználati lehetőségek szintén szomorú képet mutatnak. Az összehasonlítható eredmények alapján a magyar nyelv használata 2012 óta visszaszorult az utcanevek megjelölésében, a nemzetiségi nyelv használatáról szóló tájékoztatásban, a hivatali belső ügyintézésben, a kétnyelvű űrlapok biztosításában, a nemzetiségi nyelvű határozatok kiadásában, a képviselő-testületek nyelvhasználatában, a szlovák állampolgárok életére, egészségére, biztonságára és vagyontárgyaira leselkedő veszélyekre való felhívásokban.
Egyre kevesebb hivatalnok ismeri a nemzetiségek nyelvét, de még szembetűnőbb a változás, ha a hivatalnokok szóbeli és írásbeli nemzetiségi nyelvismeretét vizsgáljuk meg és hasonlítjuk össze a korábbi adatokkal. Az államigazgatásban a hivatalnokok kisebb arányban ismerik a nemzetiségi nyelvet, mint az önkormányzatoknál, mégis arányaiban több a hiányosság a településeken.
ZSPB.: Szlovákiában állandó problémát jelent a kétnyelvűség. A nemzetiségi nyelvek visszaszorulása a hivatalos érintkezésben kinek a felelőssége?
C.Cs.: Nem biztos, hogy van értelme konkrét felelősöket keresni,
ez mindannyiunk kudarca. Főleg a szlovákiai magyaroké, de az anyaországnak is megvan benne a része.
Hiába vannak civil kezdeményezések, amelyek közül az MKP-közeliek egy részét a magyar kormány is támogatja mostanság, hiába adódik olyan helyzet, hogy magyar ember üljön a szlovák kormány nemzetiségekért felelős pozíciójában, ha ezek a tevékenységek szétszaladnak, nincsenek összehangolva. Ha valóban az ügy a fontos, akkor együtt kell működni mindenkivel.
ZSPB.: Az elmúlt évtizedek lesújtó tapasztalata, hogy a felvidéki magyarság asszimilálódott leginkább az elcsatolt területek lakosságát tekintve. Ennek mi lehet az oka?
C.Cs.: A számok nem támasztják alá, hogy Szlovákiában kirívó mértékben asszimilálódna a magyar közösség, hiszen Romániában, Szerbiában, Ukrajnában is csökkent a magyarság lélekszáma, emellett Romániában és Szlovákiában a többségi nemzeté is. Szlovákiában 1%-ról 7%-ra nőtt a meg nem vallott nemzetiség aránya. Magyarországon - talán nem könnyű elképzelni -, de vannak olyanok, akik nem tudnak nemzetiséget választani, hiszen mindkét közösséget, mind a magyarságot, mind a többségi nemzetet magukénak érzik. A többes identitás létező jelenség, de nem tud megjelenni a népszámlálási adatokban, hacsak nem a meg nem vallott nemzetiségben. Az asszimiláció azokon a településeken gyorsul fel, ahol a magyarság aránya 50% alá csúszik. Hozzá kell tenni még, hogy a szlovákiai magyarok esetében körülbelül 10%-kal nagyobb azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallják magukat, mint akik magyar nemzetiségűnek. Az okokat kutatva persze meg kell említenünk a vegyes házasságokat, a szlovák iskolába járó gyerekeket, de ez hasonlóképpen működik más nemzetiségek asszimilációjánál is. De azért azt se felejtsük el, hogy Szlovákia lassan tíz éve Magyarország előtt jár a gazdasági mutatókban.
Hogy mi lehetne a megoldás? Talán ha a magyar kormány nem csak az általa kiválasztottakkal kommunikálna ezekben a kérdésekben.
ZSPB.: Akaratuk ellenére lehet-e és kell-e segíteni a Felvidéken élő magyarokat a kettős nyelvhasználatban?
C.Cs.: Az, hogy a szlovákiai magyarok nem élnek nyelvhasználati jogaikkal, lehetőségeikkel, nem azt jelenti, hogy tudatosan nem akarnak élni velük. Mivel az első Csehszlovák Köztársaság után nem volt módjuk anyanyelvük széleskörű használatára, egyszerűen elszoktak tőle. Így szocializálódtak. Meg kell jegyezni azonban, hogy a közigazgatási szervek részéről törvényi kötelezettségekről van szó, azok teljesítése nem attól függ, hogy van-e igény rájuk vagy sem. Több tevékenység is elősegítheti a hivatali kétnyelvűséget, mint például a hivatalnokok nemzetiségi nyelvű képzése, kétnyelvű űrlapok, a terminológia biztosítása vagy a közintézmények kétnyelvű feliratainak kirakása stb. Persze az lenne az igazi, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként működhetne és a cégek is kétnyelvűsítenék felirataikat, kiadványaikat.
ZSPB.: A magyar kormány határon túli civil szervezeteket támogatva próbál beleszólni az ottani politikába. Felvidéki közszereplőként erről mi a véleménye?
C.Cs.: A magyar kormány elsősorban a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül támogatja a szlovákiai szervezeteket, de a támogatások szétosztásakor csak az MKP-val egyeztet. Nem véletlen tehát, ha a támogatott civil szervezetek nagy része közvetlenül vagy közvetve kötődik az MKP-hoz. Ráadásul
a Szlovákiába érkező támogatások döntő részét nem pályázatokon, hanem egyedi kérelmek alapján osztják szét, így még fontosabb szempont, kit fogad kegyeibe a kormány.
A BGA-s támogatásokon érkező összegek felboríthatják egy-egy terület erőviszonyait. Az egyházi iskolaközpontokba öntött pénzekkel lehetetlen helyzetbe hozhatják az önkormányzati iskolákat, ahogy ez történt például Gútán, és akkor még a médiapiaci aránytalanságokról nem is beszéltünk. A BGA-s támogatások csak indirekt módon kapcsolhatóak össze a politikával. Sokkal gyanúsabbak azok a támogatások, amelyekkel a magyar állam sem tud igazán elszámolni. Gondoljunk csak az MKP-s vezetőkhöz kapcsolódó, korábban teljesen ismeretlen Libertate Polgári Társulás magyar miniszterelnökségtől kapott 220 milliós támogatására. De itt van a hasonló hátterű Főnix Polgári Társulás is, amely tavaly januárban 200 millió forintot kapott egy rendezvénysorozat megvalósítására, amelyről senki nem hallott Szlovákiában, 2012-ben pedig a Szerencsejáték Rt.-től kaptak 70 millió forint adományt. De ezek csak példák, lehetetlen feladat felderíteni az összes hasonló támogatást. Az MKP emellett megkapott minden mediális támogatást, mégsem sikerült a parlamenti küszöb közelébe jutnia. Nyilván e segítségek nélkül az MKP ezeket az eredményeit sem tudta volna hozni. Annak eldöntését, hogy ez mennyiben szolgálja a nemzetiségi érdekképviseletet, az olvasókra bízom.
ZSPB.: Dacára annak, hogy sok szervezet – párt, civil szervezetek – képviselik a felvidéki magyarságot, a szlovák kormány mégis rendkívül szigorúan bünteti a kettős állampolgárságot. Van esély ennek enyhítésére, a magyar érdekek erőteljesebb képviseletére?
C.Cs.: Ne felejtsük el, hogyan jutottunk ide! A szlovák állampolgársági törvény módosítása a magyar kormány kedvezményes honosítási törvényére adott válasz volt. A magyar fél a jogszabály meghozatala előtt nem tárgyalt a szlovákkal, hanem egy kétoldalú találkozón egyoldalúan csak bejelentette, hogy mire készül. Ez lett vége. Szlovákia tiltja a kettős állampolgárságot, de a legtöbben a cseh, a német és az osztrák állampolgárságuk miatt veszítették el a szlovákot, és csupán 88-an jártak így a magyar állampolgárságuk miatt. Szlovákia és Magyarország EU-s tagállamok, így az ügynek inkább szimbolikus jelentősége van. A hétköznapi életet nem befolyásolja, ki milyen állampolgársággal bír.
Az ügy elrendezésére több próbálkozás történt. A Híd Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, 2014-ben pedig ellenzéki pártként próbálkozott a visszarendezéssel. A jelenlegi ellenzéki pártok provokatív jelleggel most fogják másodszor is benyújtani a Híd korábbi javaslatát, csak hogy kényelmetlen helyzetbe hozzák. Az elfogadásra azonban akkor se lenne esély, ha a Híd támogatná, hiszen a neonáci eszmékkel kokettáló Kotleba-párt például biztosan nem szavazna mellette. A Híd megbízható szövetségesként igyekszik megtartani a koalíciós szerződésben foglaltakat, amibe a szlovák állampolgársági törvény módosítása nem került bele – nyilván igyekeztek kerülni benne azokat a kérdéseket, amiben nincs konszenzus. Bugár Béla, a Híd elnöke egy interjúban azt mondta a jelenlegi kormány működését értékelvén, hogy ebben a kormányban tartják be leginkább a megbeszélteket. Ha a nemzetiségekkel kapcsolatos többi megállapodást sikerül megvalósítani, akkor talán a szimbolikus jellegű állampolgársági törvény változatlanságának sem lesz akkora jelentősége. Vagy egy újabb kormánnyal ismét neki lehet futni.