Romokban a csillagvizsgáló – remélik, Mészárosé lesz
Idén 170 éves a bicskei csillagvizsgáló. Orbán eredetmítoszának helyszínének, a Váli-völgynek, ha a felcsúti stadiont és a gyerekmolesztálási ügyről elhíresült gyermekotthont nem számítjuk, egyetlen látványossága ez az épületegyüttes, amely most ablak nélkül, hiányos falakkal, az összeomlás határán áll. Az időt fényévekben mérő csillagászok is kezdik elveszteni a türelmüket.
Roppant szomorú posztot tett közzé március közepén a csillagaszat.hu szakportál. E szerint
„mind a város, mind a hazai műemlékvédelem szégyene az 1847-ben emelt, idén 170 éves Bicskei Csillagvizsgáló; az alapító, Nagy Károly (1797–1868) csillagász testvérének emlékére épített ún. Mauzóleum; valamint a már csak romjaiban létező Hegyikastély több évtizedes állapota.”
Az 1797-ben Komáromban született Nagy Károly, a sokoldalú tudós, a Magyar Tudós Társaság és az American Philosophical Society tagja, több matematikai és csillagászati könyv, kiadvány írójaként, szerkesztőjeként és az első magyar elnevezésekkel készített földgömb tervezőjeként írta be magát a magyar történelembe.
Volt birtoka a Fejér megyei Bicske külterületén, a Mány felé vezető út jobb oldalán fekszik, ma bozót takarja a műemléki nyilvántartásban is szereplő épületegyüttest: a mauzóleumot, a csillagvizsgáló tornyot és a Hegyikastély romjait. A mauzóleum minden bizonnyal, a csillagvizsgáló pedig valószínűsíthetően Pollack Mihály tervei alapján készült.
Nagy Károly 1842-től a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap munkatársa lett. Politikai cikkei mellett elsősorban pénzügyi írásait közölte a lap. Lassanként azonban belefáradt a politikai csatározásokba, és életének hátralevő részét kizárólag a tudományos munkának kívánta szentelni. 1845-ben fogott hozzá a bicskei csillagászati obszervatórium felépítéséhez.
A csillagdát a legkorszerűbb műszerekkel szerelték fel, ám a tervezett megfigyeléseket és a Hegyikastélyban tartandó szemináriumokat a forradalom leverése után berendezkedő Bach-korszak meggátolta. A szabadságharc bukása után Nagy Károly emigrált az országból, birtokát eladta az államnak. Többet már nem tért vissza Bicskére, 1868-ban halt meg. A Hegyikastély építésének időpontja ismeretlen, mielőtt Nagy Károly tulajdonába került, Batthyány Kázmér vadászlakjaként működhetett.
A ma már romos épületeket 1985-86-ban felújították – ennek ma már nyoma sincs. A helyiek szerint az épületegyüttesnek talán majd jót tesz, hogy a környéken gyakorlatilag lassan minden a Mészáros és a Tiborcz család birtokába kerül, s ha már nagyon szúrja az új nábobok szemét, esetleg kicsinosítják.