Honfoglaló, ami nem játék - oligarchák egy képben (2. rész)
Régóta látható, hogy a közérdek képviseletével szemben a kormány célja egy őket támogató, kirívóan gazdag oligarcharéteg kiépítése. Előbbihez képest az utóbbit nagyon profi szinten művelik, ezt láthatjuk minden területen. A klientúra kiépítése közben a látszatra sem ügyelnek, hiszen a társadalom egyelőre szinte rezzenéstelen arccal szemléli az eseményeket. Egyelőre.
Annyian vannak, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy térképre helyezni mindenkit, így igyekeztünk a legismertebb oligarchákat összegyűjteni.
Esetükben úgy repkednek a milliárdok, mint máshol influenzajárvány idején a használt papírzsebkendők. Magyarországon jelenleg úgy néz ki az „igazságos”, „kis- és közepes gazdálkodókat előnyben részesítő” rendszer, hogy a milliárdokat a már egyébként is milliárdosok kapják. Jó példa erre, hogy 771 milliárd 580 millió forint az az összeg, amit agrártámogatásként 2015-ben a magyar állam kifizetett, ennek a 76 százalékát a felső 10 százalék kapta meg, és a maradék 12 százalék fölött kellett osztoznia a pályázók 80 százalékának. Cikkünk első részében igazán nagyágyúk kerültek fel a térképre, ezt nehéz túlszárnyalni, de itt a folytatás.
A főtanácsadó
Habony Árpád a magyar közélet egyik legrejtélyesebb figurája. Nem tudni, pontosan mióta, de a 2006-os választási kampány óta biztosan Orbán Viktor legfontosabb tanácsadójaként tartják számon, bár soha semmilyen tisztsége nem volt sem a Fideszben, és hivatalosan nem is ismerik el a szerepvállalását.
Az utóbbi években fontos működtetője lett a sajtóban közölt állami propagandának, vagyis a kézivezérelt sajtóorgánumok kialakítása is az ő nevéhez köthető. Sokak szerint informálisan kulcsszerepe van a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányításában, melynek célja összefogni az említett kormányzati propagandát. Andy Vajnával közösen működtetik a bizniszt, míg a filmes „szakember” megvásárolta a TV2-t, addig Habony a Modern Media Group nevű cég 50%-os tulajdonosaként új sajtótermékek sorát hozta létre. A hozzá közelálló Századvég megvásárolta a Napi Gazdaságot, mely később Liszkay Gábor tulajdonába került, aki beszervezte a Magyar Nemzet kormányhű munkatársait, majd átnevezte az újságot Magyar Időkre. A Modern Media Group 2015 májusában indította el a Lokál című ingyenes újságot és a hozzá tartozó internetes portált, amit aligha kell bemutatni. Az aljas bulvárkampányokhoz megvolt a kellően hozzáértő gárda, volt felesége, Kaminski Fanny ugyanis a Blikk és a Mai Nap munkatársa is volt, ma Orbán egyik fő sajtósa.
Az anyagiakkal sem volt gond: a bevallottan a Habony-féle médiacsoporthoz tartozó sajtótermékekben (888.hu, Lokál, nyomtatott Lokál) állami hirdetések garmadájával lehet találkozni. Mondhatnánk úgy is, hogy a saját pénzünkön próbálnak hülyíteni minket.
Hivatalosan ugyan nem tartoznak Habony cégéhez, de a ripost.hu és a faktor.hu háttérrendszerét és üzemeltetését ugyanaz a fejlesztés biztosítja, a rendszeres bevételt esetükben is az állam garantálja. Milliárdok Orbán Viktortól szeretettel, népbutításra.
A fideszes politikusokat egyébként könnyen zavarba lehet hozni Habony nevével, arra ugyanis még nem sikerült megfelelő kormánystratégiát kidolgozni, hogy mit kell válaszolni az olyan újságírói kérdésekre, mint hogy mégis miből alapította meg a Modern Media Groupot, miért és miből pislogott Ibizán, vagy hogyan vehetett kölcsön a Szépművészeti Múzeumtól tíz darab antik festményt, képenként havonta 15 ezer forintért. Egy olyan lakásba, amit volt anyósa bérelt az V. kerületi önkormányzattól.
2015 tavaszán az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett a NAV-nál Habony ellen, de tudjuk, hogy ilyesmiből ebben az országban nem szokott ügy lenni.
A rokon
Tiborcz István neve sem tűnik fel kevesebbszer a kormányzati, illetve közpénzes beruházások céghálóiban, mint Habony Árpádé a médiában. Orbán Viktor vejével kapcsolatban talán a legfrissebb hír az, hogy épp az Instantnak egykor helyet adó Nagymező utca 38. alá terveznek kormányközeli körök egy igénytelen szállodaberuházást. A 24.hu információi szerint a XIX. század második felében épült bérházat ráadásul nem akárki készül birtokba venni: Tiborcz üzlettársa, Erdei Bálint vetett rá szemet. És hogy miért éppen ő? Bizonyára ő a legalkalmasabb erre, de azért nem árt tudni, hogy a vállalkozó 2009-től 2015-ig Tiborcz Istvánnal közösen tulajdonolta a „fejlesztő” Elios Zrt.-t, mely vidéki közvilágítási közbeszerzéseken is igen sikeresnek bizonyult.
Itt írtunk róla, hogy Tiborcz István neve egyre gyakrabban merül fel műemlék kastélyok adás-vétele körül is. A 444.hu írt arról nemrég, hogy Seregélyesen azt beszélik, a nemrég elhunyt Pharaon cégének kastélya is hozzá kerülhet.
A földbirtokokat ők is szépen gyűjtik, tavaly januárban több száz millió forintért vásároltak állami földet a miniszterelnök vejének családtagjai az árveréseken a Fejér megyei Mányon. Az egyik parcella 166 hektáros, a másik pedig 133 hektáros – a két területért több mint 330 millió forintot fizettek – számolt be róla a Hír Tv. Aztán 2016 márciusában a Fejér megyében tartott földárveréseken újabb földrészeket vásároltak, Tiborcz István és apja, Tiborcz Sándor egyetlen nap alatt tíz árverésen tették meg a legmagasabb ajánlatot. Március 7-én összesen 216,7 millió forintot költöttek el, hogy megvegyenek 193 hektárt a Bicske közigazgatási területéhez tartozó földekből.
Fuvarozóból ingatlanfejlesztő
A 100 leggazdagabb magyart tartalmazó elitbe 2003-ban került be Wáberer György fuvarozó-nagyvállalkozó, logisztikáért felelős miniszterelnöki megbízott, aki évről évre folyamatosan gyarapította vagyonát, a jelenlegi 90 milliárd forint tavaly a hetedik helyre volt elég. Sátoraljaújhelyről indult, aztán, úgy tűnik, mindig jókor volt jó helyen. Tavaly nyáron látott napvilágot, hogy a volt fuvaros Garancsi Istvánnal (ld. cikkünk első része) közösen építhet a XII. kerületben egy közel 20 ezer négyzetméteres irodaházat. A sokmilliárdos beruházást a városrész fideszes vezetése tette lehetővé, amikor a Wáberer érdekeltségébe tartozó cégnek eladta az értékes önkormányzati ingatlanokat. Aztán novemberben kiderült, hogy övé lett az egykori SZOT-szálló is Budán. Nem furcsa egy kicsit egyébként, hogy a legjobb politikai kapcsolatokat ápoló milliárdosok lehetnek ott a leggazdagabbak 2016-os listáján? A kérdés költői.
Az új Közgép
A tiszakécskei Szíjj Ferenc neve leginkább az „új Közgépként” emlegetett cége, a Duna Aszfalt kapcsán lehet ismerős, a mélyépítésben erős vállalkozás az elmúlt években elég jól teljesített a közbeszerzéseken, egy év alatt 38 milliárddal növelte árbevételét. Korábbi sajtóhírek szerint ő lehet az MKB Bank legfontosabb, végső haszonhúzója. Hat veszteséges év után fordult termőre a pénzintézet, amelyet Matolcsy György jegybankelnök bizalmasa, Balog Ádám irányít. A bank súlyosan veszteséges volt, amikor 2014-ben a magyar állam visszavásárolta a bajoroktól. A pénzintézet vezérigazgatója a múlt héten nem nyilatkozott Hír Tv-nek, így továbbra sem tudni, kik állnak a befektetési alap mögött. Mindenesetre Szíjj jól teljesít, vagyonát 27 milliárdra becsülték tavaly, ezzel 26. volt a napi.hu listáján.
A TV2 feje
A Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló Rákosi Tamás cége, az IKO Productions a Dirk Gerkens RTL-vezérigazgatói korszakában, tíz éven át az RTL Klub legnagyobb műsorgyártója volt, majd a TV2-höz igazolt. Rákosi szintén a leggazdagabb magyarok között van számon tartva, tavaly 87 milliárd forintra saccolták a vagyonát, ezzel a 8. a toplistán.
A 24.hu írta meg januárban, hogy a TV2 milliárdos igazgatója is felsejlik a több mint 30 hazai tévécsatorna reklámidejét áruló cég tulajdonosváltása mögött. Bár az értékesítő Atmedia vezetői korábban többször is cégük függetlenségét hangsúlyozták, a jelek szerint Rákosi Tamás segíthette felvásárolni a vállalatot. Láthatóan, Habonyék számára a legfontosabb szempont, hogy politikailag kézben tartsák a tévét, és hogy az állami reklámok és politikai üzenetek hatékonyan átjöjjenek a képernyőn.
Jól megy Tiborcz haverjának is
A közbeszerzéseken szintén nagyon jól teljesít a milliárdos vállalkozó, Paár Attila többségi tulajdonában lévő, győri West Hungária Bau Kft. (WHB). A cégcsoport dolgozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületének, részt vett a Várkert bazár felújításában, de bevonták őket az új MTK-stadion építésébe is. A 444.hu információi szerint a WHB és a Fejér-B.Á.L. közösen hozták el továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzését, amit a Kerepesi úti „Nemzeti Lovarda területén meglévő épületek átalakítására és bővítésére, továbbá új épületek építésére” bonyolítottak le. A beruházást előzetesen becsült értéke 1,8 milliárd forint volt, de végül egy 2,5 milliárdos árajánlattal nyertek. A WHB a közelmúltban nyert a Strabag MML Kft.-vel együtt is, egyedüli pályázóként a győri Széchenyi István Egyetem építési tenderén, mintegy nettó hétmilliárd forintos ajánlattal – írta a napi.hu.
Az Index vette észre a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a tervezettnél másfélszer többe kerül az idei vizes vébé egyik teljesen felesleges kelléke, az óriás toronyugráshoz szükséges nagy ugrótorony. A Parlamenttel szembeni, Batthyány téri versenyhelyszín építését és visszabontását eredetileg 1,38 milliárd forintra kalkulálták, de a legolcsóbb ajánlattevő is csak hatszázmillióval többért, 1,92 milliárdért vállalta a munkát. A nyertes cég természetesen a West Hungária Bau. Paár Attila becsült vagyona 14,5 milliárd forint, 55. a 100-as listán.
A trafikkirály
Sánta János a trafikmutyi néven elhíresült dohánykereskedelmi újraszabályozás egyik legnagyobb nyertese lett cégével, a Conintental Tobaccóval. A cégcsoport alapjait Hódmezővásárhelyen rakták le 1996. márciusában, amikor létrejött a V. Tabac Hódmezővásárhelyi Dohányipari Rt. A cég leányvállalatain keresztül több, Európában működő dohányipari vállalatot egyesít, termékei mintegy harminc országban elérhetőek. Sánta 2015-ben szállt be az újonnan alapított kormánypárti Magyar Időkbe tulajdonosként, de azóta már ki is szállt onnan. 70 millió forinttal segítette meg a kormánypropagandát nyomó újságot, azt viszont nem tudni, mennyiért vásárolták tőle vissza a tulajdonrészt.
A hvg.hu írta meg tavaly nyáron, hogy Lázár János continentalos barátai a dohánykereskedelem letarolása után a megújulóenergia-termelőknek szánt állami támogatások és uniós források kombójára startolhatnak rá, hiszen 2016 második felétől sokat lehet kaszálni az ilyen erőművek beindításával, meg azzal, hogy az állam garantált átvételt ígér a napelemekkel termelt áramra.
Somogy urai
A végére egy érdekesség az „ittkülföldinemvásárolföldet” kormánypropaganda margójára Somogy megyéből. A világ leggazdagabb embereinek egyike, a több milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Carlo Benetton itt komoly birtok tulajdonosa. A Görgeteg melletti területen az egykori Széchenyi-kastélyt azért vásárolta meg magánnak, hogy legyen hol kikapcsolódnia, ha éppen Magyarországon jár. A Benetton cégnek és cégcsoportnak több mint 7 ezer hektárnyi földje van csak Somogy megyében, amelyet részben zsebszerződések, részben semmis szerződések révén szerezhettek.
A másik megyei rekorder a Claessens-família, akik 1995 óta gazdálkodnak a térségben. Claessens Péter és családja, Christopher, Evelin, Eszter és Johan is licitált iharosberényi, bolhási, nagyatádi és somogyszobi földekre, összesen huszonnégyre, 840 milliót forint értékben. Közel ezer hektárt szereztek meg Somogyban abból a 12 ezerből, amit itt dobra vert a magyar állam, nem mellékesen a magyar tejtermelésnek a 1,5 százalékát tartják a kezükben. A „családfő”, a Claessens Group ügyvezetője a magyar agrárium 50 legbefolyásosabb személyét bemutató kiadványban szintén helyet kapott már, és a környező falvakban olyan pletyka is terjed, hogy Szijjártó Péterrel jár golfozni.