OLAF-jelentések, melyekről a kormányzati sajtó elfelejtett beszámolni - Helyreigazítással frissítve!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéseinek sorsa jól példázza a kormányzati kettős mérce és Polt Péter hivatalának „pártfüggőségét”. A négyes metró szappanoperának is beillő történetét - jogosan - figyelmen kívül hagyva, érdekes képet láthatunk.
Figyelemreméltó, ahogy a Magyarországra érkező EU-s pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket az ügyészség kezeli. Az OLAF még nem nyomozó hatóság, de már van törekvés arra, hogy egy globális, a közösségi pénzek felhasználását az Unió teljes területén ellenőrző szervezetté tegyék.
Ennek a törekvésnek a legnagyobb ellenzője Orbán Viktor miniszterelnök.
Ellenállását természetesen a brüsszeli bürokraták és az EU túlzott hatalma elleni fellépésként tünteti fel. Ha a brüsszeli hatóság jogkörei továbbra is gyengék maradnak, az uniós források elosztását nem lehet ellenőrizni, sem szankcionálni a pénzek helytelen felhasználását.
Ez pedig az EU-s pénzek szabálytalan felhasználásához, elsikkasztásához vezethet.
Az OLAF Magyarországgal kapcsolatban eddig 24 esetben készített jelentést, ezek közül a magyar ügyészség csak a négyes metróval kapcsolatos ügyet kezdte el vizsgálni.
Tekintsük át azokat a fontosabb ügyeket, amelyekben tétlen maradt Polt Péter hivatala:
1. Farkas Flórián esete az EU-s pénzekkel
Mivel az európai uniós pénzek jelentős része hátrányos helyzetű térségek vagy társadalmi csoportok felzárkóztatására használható fel, ezért az Országos Roma Önkormányzat is pályázott ilyen forrásokra. A Híd a munkába program viszont nem új autók bérléséről, új iroda vásárlásáról szólt, ezért ezeket a pénzeket teljesen szabálytalanul költötték el, mely kiadásokat miniszterelnöki biztosként Farkas Flórián felügyelte.
Az ügyészség nem vizsgálta a pénzszórást, az illetékes „emberminisztérium” pedig másfél milliárd forinttal feltőkésítette az ORÖ-t, hogy vissza tudja fizetni a forrásokat.
A programban résztvevő szegény családok nem kapták meg az ígért támogatást, de Farkas Flórián még mindig országgyűlési képviselő és kormánybiztos.
2. Tiborcz István és a magyar közvilágítás
A „nemzet vejeként” elhíresült Tiborcz István, a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a férje európai uniós forrásokkal könnyítette meg egykori cégének „saját lábra állását”.
Az Elios Energetikai Zrt. több vidéki városban épített ki közvilágítást, egyesek szerint jócskán túlárazva. Ez esetben sem sikerült eljutni a nyomozati szakaszba.
3. Amikor az őrök dézsmálnak
Egy OLAF-jelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében merültek fel visszaélések. A jelentésben adócsalás, hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás és passzív korrupció is szerepel. Az OLAF és nem a magyar ügyészség szerint.
Az OLAF-nál az európai uniós források felhasználásának vizsgálatát 150-en végzik, ebből hatan foglalkoznak csak Magyarországgal.
Az, hogy súlyos gondok vannak, jelzi az OLAF főigazgatójának egy korábbi, 2015-ös nyilatkozata:
„Magyarországon vagy alacsony a korrupció, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket, mindenesetre azt látjuk a magyar adatok alapján, hogy messze az uniós átlag alatti a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos bejelentések aránya.”
Lázár János kancelláriaminiszter és Csepreghy Nándor államtitkár mosolyognak az OLAF megállapításain, és a 2005-ös, 2006-os metrós sztorikkal szórakoztatják a kormánymédiát.
Fontos lenne, hogy az európai színtéren legyen felülvizsgálati lehetőség abban az esetben, ha a magyar ügyészség megtagadja a nyomozást. Egyelőre ez nincs, sőt, a magyar kormány Brüsszelt is meg akarja állítani.
Helyreigazítás (2017.04.21.)
TÖBB VALÓTLAN ÁLLÍTÁST FOGALMAZOTT MEG, amely VALÓTLAN ÁLLÍTÁSOK HALADÉKTALAN HELYREIGAZÍTÁSÁT KÉRJÜK ÖNÖKTŐL - az alábbiak szerint:
1./ A cikk valótlanul állította, hogy
_„Az OLAF Magyarországgal kapcsolatban eddig 24 esetben készített jelentést, ezek közül A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG CSAK A NÉGYES METRÓVAL KAPCSOLATOS ÜGYET KEZDTE EL VIZSGÁLNI.”_
Ezen állítással szemben a következők a tények:
Az OLAF 2012 óta ÖSSZESEN 30 IGAZSÁGÜGYI AJÁNLÁST (amely - a saját közigazgatási vizsgálatuk alapján - bűncselekmény gyanújára utalt) ÉS 4 JELZÉST (bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása - a büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül) tett a Legfőbb Ügyészség felé.
Amint azt közleményeinkben és nyilatkozatainkban következetesen hangsúlyoztuk - szemben a kifogásolt cikkük állításával - VALAMENNYI OLYAN ESETBEN, AMIKOR AZ OLAF IGAZSÁGÜGYI AJÁNLÁSSAL VAGY JELZÉSSEL FORDULT A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGHEZ, AZ ÜGYÉSZSÉG ELRENDELTE A NYOMOZÁST, ILLETVE AMENNYIBEN MÁR FOLYAMATBAN VOLT A NYOMOZÁS, AZ OLAF AJÁNLÁSÁT A NYOMOZÁS IRATAIHOZ CSATOLTÁK ÉS ABBAN ÉRTÉKELTÉK.
Az OLAF-tól érkező ügyek többségében az OLAF valamilyen uniós támogatási program, illetve uniós alapból származó támogatásra
vonatkozó pályázat körében észlelt visszaélés miatt tett büntetőeljárás megindítására irányuló ajánlást, vagy
bűncselekményre utaló jelzést.
A nyomozások eredményeként EDDIG ÖSSZESEN 6 ÜGYBEN EMELT VÁDAT AZ ÜGYÉSZSÉG. EZEN ÜGYEK KÖZÜL EZIDÁIG 1 ÜGYBEN JOGERŐS MARASZTALÓ ÍTÉLET SZÜLETETT. 7 ÜGY MEGSZÜNTETÉSSEL ZÁRULT. AZ ÖSSZES TÖBBI ÜGYBEN JELENLEG IS FOLYAMATBAN VAN A NYOMOZÁS.
2./ A Híd a munka világába" programmal kapcsolatban a cikk valótlanul állította, hogy:
„_AZ ÜGYÉSZSÉG NEM VIZSGÁLTA A PÉNZSZÓRÁST_”
Ezen állítással szemben a következők a tények:
A kérdéses ügyben egy országgyűlési képviselő feljelentése - ÉS NEM AZ OLAF AJÁNLÁSA VAGY JELZÉSE - nyomán, különösen nagy
vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi
Nyomozó Főosztályán nyomozás van folyamatban, amely NYOMOZÁS FELÜGYELETÉT A FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG LÁTJA EL. Az ügynek eddig nincs gyanúsítottja. A nyomozás jelenlegi határideje 2017. június 24. napja, ami azonban indokolt esetben tovább hosszabbítható.
3./ Az Elos Energetikai Zrt. kapcsán a cikk valótlanul állította, hogy:
„_EZ ESETBEN SEM SIKERÜLT ELJUTNI A NYOMOZATI SZAKASZBA_.”
Ezen állítással szemben a következők a tények:
Az Elios Zrt-t érintően a közbeszerzési eljárásban verseny korlátozására irányuló megállapodás bűntette miatt A KÉSZENLÉTI RENDŐRSÉG NEMZETI NYOMOZÓ IRODA KORRUPCIÓS ÉS GAZDASÁGI BŰNÖZÉS ELLENI FŐOSZTÁLYA ELŐTT - szemben a cikk állításával - NYOMOZÁS INDULT. A nyomozás tárgyát a Hévízen, Kalocsán, Mezőhegyesen és Szekszárdon kivitelezett közvilágítás
korszerűsítési megelőző közbeszerzési eljárások vélelmezett szabálytalanságai képezték.
A nyomozás magánszemélyek és a Párbeszéd Magyarországért Párt feljelentése alapján indult, az ügyben az OLAF tájékoztatást kért, azonban BÜNTETŐELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS AJÁNLÁST NEM TETT.
A nyomozás során gyanúsítotti felelősségre vonásra nem került sor. A nyomozást a nyomozó hatóság 2016. május 25. napján kelt
határozatával a Be. 190.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette.
4./ A cikk állítása szerint:
_„Egy OLAF-jelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium [2] alvállalkozói körében merültek
fel visszaélések. A jelentésben adócsalás, hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás és
passzív korrupció is szerepel. AZ OLAF ÉS NEM A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG SZERINT.”_
Ezen állítással szemben a következők a tények:
_ _
Az OLAF 2015. június 12-én kelt ajánlása nyomán, a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó
költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt 2015. július 06-án nyomozást rendelt el, amely nyomozással a NAV Bűnügyi
Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. Ezt követően 2016. decemberében a Legfőbb Ügyészség a nyomozást
ügyészi hatáskörbe vonta, és a nyomozásra a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.
A nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség előtt jelenleg is folyamatban van. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás ezidáig nem
történt.
Mindebből egyértelmű, hogy AZ ÜGYÉSZSÉG ÉRDEMBEN VIZSGÁLJA AZ OLAF JELENTÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIT.