A legmagasabb büntetést kérték Orbán Viktorra
A vitatkozó, a vitákat értékelő demokrata szerepében tetszelgett Orbán Viktor a Magyarországról rendezett európai parlamenti vitában. A magyar kormányfő hangzatos kijelentésével szemben azonban a magyar parlamentben a viták helyett személyeskedő - csicskapártozó, zsúrpubizó - minősítgetéseket aggat az ellenzékre. Miniszterelnök-jelölti vitákra pedig 2006 óta nem hajlandó.
Kávéját szürcsölgetve hallgatta Orbán Viktor az európai parlament üléstermében a kormányzati politikával szemben megfogalmazott bírálatokat. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans jelezte, hogy egy hónapon belül várják a magyar kormány válaszát. Timmermans aggodalmát fejezte ki a készülő, civil szervezetek átláthatóságát célzó törvény miatt is, ezután pedig pontról-pontra tételesen cáfolta az Állítsuk meg Brüsszelt! nemzeti konzultációban szereplő állításokat. Az Európai Bizottság alelnöke a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
Újabb eljárás indult Magyarországgal szemben
Az Európai Bizottság Szabálysértési eljárást indít hazánkkal szemben a felsőoktatási törvény módosítása, a lex CEU miatt. A testület hivatalos felszólító levelet küld Magyarországnak, mert álláspontja szerint az új törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. A jogszabály nem összeegyeztethető a tudományos kutatás szabadságával és az oktatáshoz való joggal, valamint az Európai Alapjogi Chartával. Kilencvenhez közelít a szabályszegési eljárások száma, amit hazánkkal szemben indítottak. Az esetek többségében, több mint 80 százalékban tárgyalásos úton rendezték a felek a vitatott kérdéseket.
Pikáns kijelentés
Orbán Viktor a parlamenti vitában, valamint az azt követő sajtótájékoztatón is a vita és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy vitából jobb döntések születnek, mint egyoldalú kinyilatkoztatásokból.
Ez különösen pikáns kijelentés volt Orbán részéről, hiszen 2006 óta nem vett részt miniszterelnök-jelölti vitán.
A magyar kormányfő szerint a vitájuk egy amerikai pénzügyi spekulánssal áll fenn, aki európai emberek millióinak életét tette tönkre. Soros György nyíltan bevallotta, hogy az euró ellensége, az unió legfelsőbb vezetői mégis fogadták. (Az ülést követő sajtótájékoztatón viszont már arról beszélt Orbán, hogy minden Magyarországgal szembeni fellépés a Brüsszeltől eltérő migránspolitikának köszönhető.)
Mertünk kicsik lenni?
Ezután Orbán érzékeltette, hogy az unió és Soros befolyása nagyobb, mint Magyarországé. Ám, a kormányfő megjegyezte: „Azért jöttem, hogy megvédjem a hazámat”. Ezután hosszasan sorolta Magyarország gazdasági eredményeit. Orbán alaptalan vádnak nevezte, hogy törvénnyel bezárták Soros budapesti egyetemét. Azt hangoztatta, hogy a szabályozás 28 magyarországi külföldi egyetemet érint, és célja, hogy bezárja a spekulációk lehetőségét.
Orbán megvédte a nemzeti konzultációt, és hangsúlyozta, az unió bírálata arra irányult, hogy megreformálják azt. Számos kérdésben ellentétes a magyar kormány álláspontja az Európai Bizottságéval - mint a miniszterelnök fogalmazott –, „nemet mondunk a kényszerbetelepítésre, a magyar nép akarja eldönteni, hogy kivel akar együtt élni”. A kormányfő kitért arra is, hogy „számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az unió működésével, bár annak szabályait elfogadjuk”. A miniszterelnök hozzátette, Soros György NGO-i évi egymillió migráns európai betelepítését tervezik, amire ő nemet mond. Ahogy arra is, hogy a rezsicsökkentés és az adóterhek megállapításának jogát kivegyék a nemzeti hatáskörből.
Egy koki, egy simi a néppárttól
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője arra kérte Orbán Viktort, hogy hajtsa végre az Európai Bizottság által kért módosításokat. Bírálta a nemzeti konzultációt is, ami szerinte hangulatkeltés Európa ellen. Weber ezután a Zöldek frakcióját bírálta, akik elvitatják Orbán Viktor jogát abban, hogy átláthatóvá tegye kik és milyen szándékkal állnak civil szervezetek mögött külföldről érkező pénzügyi támogatásaik révén, miközben a Zöldek hasonlót szeretnének elérni, azaz, hogy vizsgálják meg az unióban milyen befolyásolási tevékenység zajlik. Azzal, hogy Orbán ismertette az álláspontját és vitatkozik arról, azt jelzi, hogy nem tért el a néppárti úttól.
Hazugsággal vádolták meg Orbánt
Gianni Pittella, a szocialista frakcióvezetője azt követelte, hogy a szankciók tekintetében az Európai Bizottság menjen el a végsőkig. A politikus hazudozással vádolta meg Orbánt és számonkérte, hogy miért tűrik meg Kohl neve által fémjelzett családban a magyar kormányfőt, azok között, akik felépítették az európai demokráciát.
Guy Verhofstadt a Soros által támogatott liberális politikus-korszakára emlékeztette Orbán Viktort. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport vezetője megjegyezte, hogy most Orbán egy rettegő kommunista vezetőre emlékeztet, aki fél a nyílt oktatástól, elüldözi a kritikus médiát, vissza akarja állítani a halálbüntetést.
Milyen messzire megy el? Most egyetemet akar bezáratni, a következő lépés az lesz, hogy könyveket égetnek - Konrád György, Kertész Imre, Márai Sándor műveit - a Kossuth téren?
– vetette fel Verhofstadt.
Szerinte az euroszkeptikusok is becsületesebbek Orbánnál, mert a magyar kormányfő az európai értékeket nem, csak az uniós forrásokat fogadja el. Verhofstadt hangsúlyozta, ideje eldönteni, hogy Orbán olyan emléket akar önmagáról az utókornak, mint aki megszabadította országát a kommunizmustól, vagy olyat, aki a nyílt európai társadalom ellensége?
A Jobbik szemben áll Soros Györggyel
Az euroszkeptikus Nigel Farage dícsérte Orbán kiállását Sorossal szemben, és méltatta azért is, amiért a migránsok befogadásának elutasításával nem akarja megfizetni Merkel buta politikájának árát. Farage felvetette, hogy Magyarország is rendezzen népszavazást az uniós tagságról, ami után követhetnék őket a Brexitbe. Később Orbán Viktor megköszönte Farage meghívását, de elutasította, mivel Magyarországnak az EU-ban van a helye.
Ujhelyi István, az MSZP képviselője hazaárulásnak nevezte azt, amit Orbán tesz, amiért Magyarország ismét Brüsszel szégyenpadjára került. Azt kérte, hogy a jogállamiság helyzetét vizsgálják, de ne büntessék meg Magyarországot, majd ők, a szocialisták jövőre leváltják Orbánt.
A Jobbik listáján mandátumot szerző Morvai Krisztina arról beszélt, hogy az oktatási szabadságra igent kell mondani, de ehhez ne kössék hozzá a migránsok szabad áramlását.
Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője azt mondta, elutasítják a migránsok kötelező betelepítését. A mostani ügyben a Jobbik szemben áll Soros Györggyel, azonban a kormány a CEU ellehetetlenítését olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremt. A Jobbik ezért támogatta, hogy a törvény az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Hozzátette ugyanakkor, hogy a cinikus, hatalmával visszaélő rendszerrel le kell számolni a jövő évi választásokon.
Az ülésteremben csak ritkán és akkor is csak rendkívül halkan kapott tapsot Orbán Viktor, holott az Európai Néppárt frakciója a legnépesebb a parlamentben. A parlamenti vita utáni sajtótájékoztatón Orbán megpróbálta a rendkívül kritikus hangokat arra visszavezetni, hogy migrációs politikája az oka a bírálatoknak és nem a tekintélyelvű rendszere. Május 1-én, a szavazáson kiderül, mit gondolnak az európai parlamenti képviselők az orbáni illeberális államról.