1998-ban a Fidesz még négy kerékkel kampányolt - Mára nincs ki mind a négy kereke

1998-ban a Fidesz még négy kerékkel kampányolt - Mára nincs ki mind a négy kereke
Fotó: zsurpubi.hu

Előző CIKKÜNKBEN a Horn-Orbán vita emlékezetes pillanatait idéztük fel, ami az 1998-as választások első fordulója után megfordította az állást, és választási győzelemre segítette az agilis és meggyőzően kommunikáló Orbán Viktort és pártját. Ehhez persze komoly kompromisszumokra volt szükség, hiszen a Fidesz koalícióra kényszerült a Független Kisgazdapárttal és az MDF-fel.

A négy évvel korábban még 5,18%-os párt a képviselői helyek 38,34%-át birtokolta, mely a koalíciós partnerek mandátumaival együtt 55%-os többséget jelentett. 1998 júniusában a „Több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás” jelszóval indultak neki a rájuk - és Magyarországra - váró négy év kormányzásnak. Természetesen négy év történetét nehéz lenne egy rövid cikkben elemezni, de azért néhány lényeges pontra mindenképpen emlékeznünk kell az első Orbán-kormány idejéből.

Hol volt még Rezsi Szilu és a nagy rezsiharc Brüsszellel? A kormány, egyik első intézkedésként az áram díját 8,1%-kal, a távhőt 2,3%-kal emelte. Az állami cégeknél radikális személycseréket hajtottak végre, az államtitkároktól a takarítókig mindenkit menesztettek, a megüresedett helyeket saját embereikkel töltötték fel. Emlékezetes, hogy Torgyán József a megfelelő végzettséggel nem rendelkező menyét a Malév igazgatótanácsába, nászasszonyát pedig a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságába juttatta be.

Bár a Horn-Orbán vitában még általános tandíjmentesség bevezetéséről beszélt Orbán, végül tanulmányi eredményhez kötötten valósult meg az ingyenes diploma lehetősége. Bevezették továbbá az alanyi jogon járó családi pótlékot, a GYES-t és 1999-től a családi adókedvezményt is. Az volt az alapelv, hogy akinek gyermeke van, az járjon jól. Államilag támogatott bérlakások is épültek, a „három szoba, három gyerek, négy kerék” jelszó égisze alatt. Mégis kevésnek bizonyultak ezek az intézkedések ahhoz, hogy a Fidesz jelentősen növelje népszerűségét.

A Fidesz közel sem volt az a stabil erő, amilyennek utólag szeretik láttatni magukat. Egyik botrány a másikat követte. És bár ma már Soros után a második számú közellenség lett Simicska Lajos, akkoriban éppen a Fidesz profitált a legtöbbet anyagilag és szellemileg az APEH élére kinevezett milliárdos nagyvállalkozó zsenijéből. Az ellenzék azzal vádolta Simicskát, hogy egy éjjel az APEH adatbázisában törölte a Fidesz, valamint a saját cégeinek egyes adatait - később az ellenzék sem tartotta bizonyítottnak, hogy a „hosszú bájtok éjszakája” valóban megtörtént volna. Ami viszont bizonyítottan megtörtént, az a Postabank-botrány. Kuncze Gábor a Parlamentben jelentette be, hogy a kormány megalakulása előtti nyolc hónapban Fidesz-közeli vállalkozások több mint egymilliárd Ft-ot vettek ki a Postabankból, ebből 250 milliót a kabinet megalakulásának napján. A történelem ismétli önmagát, hiszen úgy tűnik, a Questor-ügyben is túlságosan összeérnek a szálak és a forintok.

Sokszor említik Kövér László nagy felháborodást kiváltó „köteles beszédét” is anélkül, hogy pontosan megjelölnék, miről is volt szó pontosan. Nos, a Fidesz a 2012-es olimpia rendezési jogára vágyott. Kövér pedig egy békéscsabai fórumon úgy nyilatkozott, hogy akik nem tudnak lelkesedni az olimpiáért, azok vegyenek egy kalapácsot, egy szöget, egy kötelet és menjenek le az alagsorba felkötni magukat. Megint csak ismerős a szituáció, ugye? A 2024-es olimpia sem jött össze. Vannak dolgok, amiket a kormány nem tud elengedni.

A Fidesz legnagyobb problémája ebben a ciklusban az volt, hogy alig akadt olyan médium, amely a tulajdonában lett volna, vagy legalább szimpatizált volna a párttal. A televíziók, rádiók, lapok többsége a baloldal szellemiségében létezett és működött. Éppen ezért nem tudták úgy uralni a közbeszédet, ahogyan szerették volna. Tanultak az esetből, valószínűleg éppen ezért vásároltatják fel Andy Vajnával, Mészáros Lőrinccel és Habony Árpáddal a médiumok többségét. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy a média, a „negyedik hatalmi ág” uralásával olyan üzeneteket is közvetíthetnek a választópolgároknak, melyeknek akár nulla a valóságalapjuk. Éppen itt értékelődik fel a kormánykritikus médiumok szerepe!

Az első Fidesz-kormány működését több százezer hektár állami föld eladásával fejezte be. Akkor még nem volt Pénztáros Lőrinc. Ma már ő az, aki a fél Balatont felvásárolja. A módszerek nem változnak, bár a személyek olykor igen. Sajnálatos - és soha meg nem bocsátható - bűn, hogy 1990-2003 között a közvagyon 1/3-a, 4000 milliárd Ft eltűnt. Egyszer fel kell tennünk a konkrét kérdést: hová?