Milyen volt nőnek lenni 80-100 évvel ezelőtt?

Nőnek lenni jó! A mai viszonyok szerint legalábbis. Egyre több a női vezető, a fizetésünk is lassan csak-csak utoléri a férfiak fizetésének színvonalát (más kérdés, hogy az itthoni bérek mélyen elmaradnak a nyugati bérektől, de ezt a problémát ismerjük). Lehetünk egyszerre anyák, dívák, karrierista törtetők. Alapíthatunk családot, vagy élhetünk egyedül, vezethetünk autót, szavazhatunk. Használhatunk fogamzásgátlót vagy megszülhetjük a kórház falainak biztonságában a gyermekünket. Ha azonban valaki arra lenne kíváncsi, hogyan zajlottak ezek a dolgok néhány évtizeddel ezelőtt, nagyanyáink és dédanyáink idejében, ahhoz ajánlunk két remek olvasmányt.

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő volt. Az ő korában még nem álltak korlátlan lehetőségek a nők előtt, ha karrierről volt szó, lehettek tanítónők, vagy háztartásbeliek. Hugonnai Vilma Svájcban tanult, ám a diplomájának magyarországi elismertetése csak 17 évvel a svájci orvosi oklevél kiadása után valósult meg. A nő, mint háziorvos című kötete és feljegyzései alapján készült Szécsi Noémi könyve, mely részletesen és gazdagon mutatja be, hogyan élt egy nő 100 évvel ezelőtt. Mit használt, amikor menstruált, milyen fogamzásgátlási lehetőségei voltak, hogyan zajlott egy abortusz vagy egy szülés. Beszél a korszak két rettegett, gyógyíthatatlan betegségéről, a szifiliszről és a tüdőbajról is. Sokszor idealizáljuk ezt a korszakot, mondván, nagyanyáink idejében mennyivel könnyebb volt. A könyv elolvasás után világosan látni fogjuk, hogy mennyivel könnyebb ma nekünk és hogy nagyanyáink élete egyáltalán nem volt irigylésre méltó.

Jennifer Worth: Hívják a bábát

Az 1950-es években, a londoni dokkmunkások nyomortelepeken élő családjairól ad képet ez a könyv, rendkívüli részletességgel és nagyon érzelemdúsan. Ezeknél a családoknál nem ritka, hogy a fiatal nővér a tizedik, vagy akár tizenötödik gyermeket segíti világra. Őszintén beszél a családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás kapcsán arról, hogy mennyire bevett gyakorlat volt, hogy még a hatóságok is csak félrenéztek ilyen esetekben, illetve hogy milyen mérhetetlen szegénység uralkodott ezeken a telepeken. A könyv második és harmadik kötetének megjelenése a későbbiekben várható, a kötet alapján készült sorozatot pedig a BBC már műsorára tűzte.

Ahhoz, hogy tágítsuk látókörünket, fontos, hogy időnként olvassunk ilyen témájú könyveket is. 

Borítókép: Fiatal nő, kezében a Mozi újsággal, 1943-ban - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Kurutz Márton