Stróbl Alajos sikertörténete

Stróbl Alajos sikertörténete
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

164 évvel ezelőtt, ezen a napon született Stróbl Alajos. Jó korban élt és alkotott: boldog békeidők, fejlődő nagyvárosok, garmadával jelentkező szobrászati megbízatások, a magyar művészet hőskorának is nevezhető időszakban. Stróbl Alajos majdnem negyven éven át volt az egyik legmegbecsültebb és legfoglalkoztatottabb magyar képzőművész.

Beck Ö. Fülöp Stróbl Alajosról szóló tanulmányában írja, hogy a művésznek kiváló tanítómesterei is voltak, köztük például „Bécsben Kaspar Zumbusch tanítványa volt, kit bízvást tarthatunk amaz idők legjobb szobrászának Közép-Európában.”

De mindez kevés lett volna a sikerhez. Azon szerencsés kevesek közé tartozott Stróbl, aki külföldön nevelkedett és képezhette magát, majd itthon további fejlődésre alkalmas közeget talált és nem lett szárnyaszegett alkotó. 1856-ban pályázaton elnyerte a szobrászművész az Arany János-szobor megbízását.

Hogy milyen hangulatban telt egy ilyen korabeli pályázat elnyerésének megünneplése? Arról is olvashatunk Beck Ö. Fülöp írásában:

Emlékszem egy hűvös estre, mikor a művészeti iskolák ifjúsága fáklyásmenetben végigvonult Budán a művész várbazári műterme elé, hogy a győzelem alkalmából ünnepelje őt és társát, Schickedanz Albert építész-tanárt. Arról is maradt valami elmosódott emlékem, milyen jó volt akkor. Erőteljes termetű, rőtbarna szakállú, szépfejű művész lépett műterme ajtaja elé, hogy fogadja az ifjúság üdvözletét. Mi köréje sereglettünk és én oly szerencsés voltam, hogy a félig kitárt ajtójú helyiségbe bekukkanthattam. A kupolás terem közepén, mintázó állványon Ferenc József agyagmellszobra állt. Mögötte távolabb, polcon egy, az akkori divatnak megfelelően, szorosan összefűzött derekú gyönyörű hölgy mellszobra vált láthatóvá. Kollegáim szerint ez Natália, a szerb királyné képmása volt. Annak a műteremnek már akkor nagyon előkelő látogatói akadtak. De lakója nem sokáig maradt meg benne. Akkortájt alakították ki az Epreskertben a három mesteriskolát. Az elsőbe hazahívták Benczur Gyulát, a másodikba kinevezték Lotzot, a harmadik, a szobrászmesteriskola vezetője Strobl lett.”

Ebben a Bajza utcai epreskerti műteremben számtalan mellszobor készült, többek között művésztársakról, írókról, költőkről, színészekről, közéleti szereplőkről. Hogy hol állították fel Stróbl remekműveit? Budapesti köztereken találhatók meg emlékszobrai, köztük a legismertebbek az Arany Jánost, Semmelweist, Szent Istvánt, Jókait ábrázoló alkotásai és a Mátyás király kútja. A művész életének hetven éve szinte mindvégig szakadatlan munkával telt és sikerekben volt gazdag. A sors kiválasztottja volt - ahogy írta róla a neves művészeti író - és egy olyan képzőművész, aki kedvére alkothatott.