Kinyomoztuk: Mennyi valójában Magyarország vagyona?
18 194 milliárd forint, tavaly év végén ezt a számot közölte Fónagy János államtitkár a nemzeti vagyon nagyságát firtató szocialista országgyűlési képviselővel, Lukács Zoltánnal. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatója, Tátrai Miklós egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy 42 ezer milliárd forintot tesz ki a közösségi javak nagysága.
Döbbenetes, de 1968 és 1989 között nem készült el Magyarország vagyonának felmérése. Úgy születtek gazdasági döntések, hogy az ország vezetésének nem voltak tényszerű adatai a rendelkezésre álló ingatlanokról, természeti kincsekről. Ez a gyakorlat a rendszerváltás utáni kormányok sajátja is maradt, akik rendre elodázták, hogy számba vegyék meglévő értékeinket.
A KSH évkönyv a rendszerváltás idején közölt utoljára adatot nemzeti vagyon címszóval.
Szakemberek számításai szerint 1989-90 fordulóján a nem pénzügyi eszközök értéke - akkori áron - 113-14 ezer milliárd forintot tettek ki. Az állami vállalatok száma 1860 volt, ez nagyjából 2600 milliárdot érhetett. Utána 2009-ben, Tátrai Miklós beszélt arról, hogy 42 ezer milliárd forint a magyar állam vagyona. Ebből 38 ezer milliárd forintot tesznek ki az épületek, építmények, kétezer-kétezer milliárdot ér a társasági vagyon és a mintegy 2 millió hektárnyi termőföld.
Mi a nemzeti vagyon?
A vonatkozó jogszabály szerint az, ami az állam kizárólagos tulajdonába tartozik. Beleértve a Szent Koronát és a többi jelvényt, illetve az Országházat éppúgy, mint a felszín alatti vizeket, a közutakat, a barlangokat, a tereket, a parkokat és még hosszan sorolhatnánk. A rengeteg elemet csoportosítják termelő, nem termelő, tartalék és a lakosság tulajdonában lévő ingatlanok kategóriákba is. A nemzeti vagyon elemeit csoportosítják úgy is, hogy melyek tartoznak olyan körbe, amit nem lehet eladni, mi az, ami értékesíthető, hitellel, jelzáloggal terhelhető. Az Alaptörvényben szerepel a nemzeti vagyon fogalma: ami az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona, közérdeket szolgál. A nemzeti vagyon megőrzését, a felelős gazdálkodást sarkalatos törvény mondja ki.
Megvan még a családi ezüst?
A rendszerváltás utáni kormányok soha nem készítették el a vagyonleltárt. Nyilván jó okuk volt arra, hogy követhetetlenné tegyék a közös javaink sorsát. A második Gyurcsány-kormány idején, a kormányfő környezetéből felvetődött annak a lehetősége is, hogy magánosítani kellene azt a vállalatot is, ami a privatizációs dokumentumok őrzését végzi. Ez végül elmaradt. A második Orbán-kormány megalakulása után a parlament új ereje, a Jobbik folyamatosan követelte egy nemzeti vagyonleltár elkészítését. Érvelésük szerint a tisztánlátást segítette volna elő, hogy milyen vagyonelemekkel rendelkezik az ország, másrészt az elszámoltatásra is lehetőséget biztosított volna. A Jobbikon kívül az Állami Számvevőszék is többször jelezte, hogy áttekinthetetlenek a közös javaink.
A 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki jelentésben külön kiemelték, hogy úgy végezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatait, hogy nem állt rendelkezésére pontos, teljes körű vagyonnyilvántartás.
Ez nemcsak a gazdálkodás hatékonyságát kérdőjelezi meg, hanem az átlátható működést is lehetetlenné teszi.
Van, de még sincs Országleltár
A második Orbán-kormány 2010-ben határozatot fogadott el egy országleltár elkészítéséről.
Felkérték az akkori fejlesztési minisztert, Fellegi Tamást, hogy 2011. december 31-ig készítsék el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével az egységes állami vagyon-nyilvántartási rendszert. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél ekkor 13,3 ezer milliárdot kitevő vagyon volt. A kormányhatározat ellenére az Állami Számvevőszék azt a bírálatot fogalmazta meg, hogy 2012-ben sem az MNV, sem a Nemzeti Földalap nem rendelkezett hiteles vagyonnyilvántartással. A 2010-es kezdeményezés után három évvel elérhető vált az Országleltár internetes portál.
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter nem gondoskodott teljes körűen az előírt határidőig az Országleltárról, abban csak az ingatlanállomány és a részesedésre vonatkozó információk voltak elérhetőek.
Az adatok feltöltését jelentősen hátráltatta, hogy a vagyontörvény csak 2013-tól kötelezte a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteket az adatszolgáltatásra.
Az adatbázis kialakításának csúszására rákérdezett az ellenzék is. Fellegi utódja, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter egy, a vagyonleltár születését firtató jobbikos kérdésre azt válaszolta:
Meggyőződésem, hogy egy elkapkodott végrehajtásnál sokkal fontosabb egy olyan rendszer létrejötte, amely а teljes körű, konzisztens, integrált vagyonnyilvántartásnak hosszútávon megfelelő, szilárd аlаpja lehet.
2017-ben elérhető és évekre visszamenően követhető a vagyonleltár az orszagleltar.gov.hu oldalon, viszont az utolsó adatok 2015-ből valók. A honlap szerint az Országleltár a magyar állam tulajdonában lévő ingatlan és társasági vagyont mutatja be, mennyiségben és értékben, a 2010-2015 időszak december 31-i fordulónapjaira vonatkozóan, forintban. A nemzetbiztonsági okokból védett ingatlanok nem szerepelnek a nyilvántartásban. A Magyar Nemzeti Bank viszont nem járult hozzá, hogy adatait közzétegyék.
Megkérdeztük a vagyonkezelőt, hogy mikor tervezik az Országleltár frissítését, de eddig nem kaptunk választ a megkeresésünkre. Így az sem derül ki, hogy a magyar közösség átfogó vagyonát - beleértve az aranykészletet, ha van még ilyen -, természeti javaink nagyságát mikor ismerhetjük meg. Segítségként a szénkészletünket megmutatjuk.
Sokba kerül a tisztánlátás
Az MNV oldalán számos szerződés látható az Országleltár-Projekt vonatkozásában. Például a Rátky és Társa-, valamint a Törös Ügyvédi Irodákkal az ingatlan-nyilvántartásával kapcsolatos feladatokra 15 milliós szerződést kötött a vagyonkezelő. 2011-ben az Országleltárhoz szükséges üzleti specifikáció készítésére a Clarity Consulting Kft-vel 7,8 millió értékben kötöttek megállapodást. Szintén ebben az évben aláírtak egy másik, 7,7 milliós szerződést az MNV adatbázisainak áttekintésére, valamint 2,4 milliárdos keretösszeget biztosítottak az Országleltár adattár kialakítására. 2012-ben az Országleltár adattár és publikus felület, valamint adatszolgáltatás kialakítására 4,293 milliárdos szerződést kötöttek az Állami Vagyonnyilvántartási Kft-vel.
2013-ban az informatikai feladatokra 850 milliót áldoztak. 2014-ben többek között hibajavításra 5,3 millió forint ment el. A 2015. évi adatfeltöltésre tavaly augusztus végén szerződtek, de összeg nem látható az MNV oldalán. 2015-ben az üzemeltetésre 1,6 milliárdos szerződést kötöttek. Karbantartásra 7,2 milliót fordítottak.