„Ezt a várost most visszaadjuk a szerbeknek. Itt az ideje, hogy bosszút álljunk a muszlimokon”

 „Ezt a várost most visszaadjuk a szerbeknek. Itt az ideje, hogy bosszút álljunk a muszlimokon”

25 éve, Srebrenicában ezen a napon kezdődött meg annak a több mint 8 ezer muszlim fiúnak és férfinak a lemészárlása, akik a jugoszláv polgárháború legnagyobb tömeges népirtásának áldozatává váltak. Az ezt követő etnikai tisztogatás során a Szerb Köztársasági Hadsereg Ratko Mladic vezetésével további 20 ezer lakost űzött el a területről.

1995. július 11-én és az azt követő napokban követték el a modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzését. 25 éve, hogy a közvetlen közelünkben emberek haltak meg, sérültek meg, váltak földönfutóvá vagy nyomorodtak meg testileg és lelkileg egyaránt. Az akkori konfliktus kísértetiesen hasonlít arra, ami manapság a Közel-Keleten történik. Etnikai és vallási tisztogatások, terrorizmus, robbantások, bombázás, földönfutók és nincstelenek.

Az Európai Parlament 2009-ben nyilvánította július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává. Ez az a nap, ami arra emlékeztet bennünket, hogy az ortodox szerb katonaság mondvacsinált vallási és etnikai okokra hivatkozva több ezer bosnyák muszlim család húsába vágott.

Ratko Mladic a srebrenicai offenzíva kezdetén azt hirdette:

„Ezt a várost most visszaadjuk a szerbeknek. Itt az ideje, hogy bosszút álljunk a muszlimokon”. Mindezt Európában, a szemünk előtt, a NATO által korábban biztonságosnak nyilvánított, és 200 holland békefenntartó által elméletileg védett területen.

Ahogy manapság az ISIS nem képviseli a valós iszlámot, úgy 25 éve a szerb katonaság sem a valós kereszténység nevében cselekedett. Ahogy most a Közel-Keleten egy teljes generációt nyom bele a hatalom a gazdasági érdek és a nagypolitika a húsdarálójába elevenen, úgy tette ezt negyedszázada a Balkánon.

A mészárlás 25. évfordulójára mintegy száz túlélő indult útnak a Srebrenica felé tartó békemenetben - a koronavírus-járvány miatt módosított útvonalon -, hogy szombaton megemlékezzen a negyed évszázados tragédiáról.

A korábbi években a világ minden tájáról érkeztek résztvevők, akik 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban haladva azon az úton, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.