Hol vannak a hiteles cigány vezetők?

A múlt héten derült ki, hogy Farkas Flóriánt nem ingatják meg a botrányok, újra a Lungo Drom elnökévé választották. Nehéz úgy a cigányságnak integrálódni, felzárkózni, ha azok a felelős vezetők, akiket kéretlenül az ügyük élére állítanak többet ártanak, mint használnak. Az aktuálpolitika ismét bizonyította ezeknek az erőknek nem csak a létezését, hanem azt is, hogy egyre primitívebb módszerekkel operálnak.

Vidéki romák (Jászkisér, Monor, Szolnok) voltak abban a politikai aktivistáknak nem nevezhető csoportban, akik tavaly buszra ültek és meg sem álltak a VIII. kerületig. A Fidesz-média természetesen határozottan állította, hogy a tüntetésen helyi lakosok vettek részt, de nem kell oknyomozó újságírónak lenni ahhoz, hogy kiderüljön: az igazság nem ez. Még a céljuk sem volt teljesen egyértelmű: volt itt szó romlott iskolai ebédről, drogos fiatalokról és koszos közterületekről. A sebtiben összekalapált hangzatos jelszavak, egy elég széles spektrumot befogtak a vélt vagy valós problémákból.

A mögöttes szándék mégis nagyon profánul röhög arcon minket és nehéz is lenne takargatni, hogy a helyi ellenzéki polgármester Pikó András választási győzelmét még mindig nem tudja megemészteni az akkor leváltott vezetés.

Ha ennyire nem is átlátszó módon, de mindig jelen van a romaügyi politikában a megtévesztés. Sajnálatos módon az áltüntetők nem tudják igazán felmérni, hogy egy ilyen akcióval mennyire vetik vissza az értük is dolgozó szakemberek munkáját, ahogy azt sem, hogy megmozdulásuk mennyire kontraproduktív, mert a közvélemény az ilyen akciók alapján általánosít.

És ha már szakembereket említünk, akkor érdemes tárgyalni azt is, hogy mennyire van szakmai vezetése ma Magyarországon a cigányjogi tömörüléseknek. Jobbára olyan civil szerveződésekről van szó, amelyeknek tagjai közül általában anyagi juttatás reményében kiemelnek valakit szószólónak. Sem szociológiai, sem demográfiai, sem politikai tanulmányokkal nem rendelkeznek, csupán szociális érzékenységgel, amit otthonról hoznak. Erre természetesen szükség is van, hogy hitelessé tudjanak válni, de szükség lenne a többi készség elsajátítására is, mert egy gyakorlott politikus, vagy polgárjogi aktivista hamarabb szorítja őket sarokba, minthogy kiejtenék a szájukon azt, hogy „cigány integráció”. Pillanatok alatt adnak olyan mondatokat a szájába, aminek megértésére sajnos nem is képes. A legnagyobb probléma mégis az elhivatottság hiánya, vagy inkább iránya, mert sokszor kiderült már egy-egy aktivistáról, hogy hirtelen felindulásból létrejött politikai karrierje egy idő után fordulatot vett és olyan politikai erőkhöz csapódott, melyek csak kihasználják irányíthatóságát, illetve őt magát integrálják saját csoportjukba, az eredeti célkitűzései pedig irányt tévesztenek.

Ez történt Farkas Flóriánnal is, aki 1991 óta a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, és ahelyett, hogy tompítaná, inkább tovább erősíti a feszültségeket. Többek között A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet ügyeivel, aminek megnyugtató lezárására a mai napig nem került sor, pedig 2015 óta húzódik. Egy évvel azután mondott le pozíciójáról, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalás gyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el, de máig semmi eredménye nincs.