Orbán haverja már ellenőrzés alá vonta a Facebookot is

Törökországban a héten szorosabb ellenőrzés alá vették a közösségi oldalakat. Vajon mikor tetszik meg a magyar kormánynak is az erdogani módszer? Ja, már megtetszett.

A török parlament szerdán megszavazta azt a törvényt, ami szorosabb ellenőrzés alá vonja a közösségi médiát. Ezzel arra kötelezik a külföldről működtetett közösségi oldalakat, hogy nevezzenek ki törökországi képviselőt, akivel panasz esetén a hatóságok fel tudják venni a kapcsolatot. Így az általuk kifogásolt tartalmak eltávolításával kapcsolatban is őket fogják megkeresni - írta meg a Reuters.

A szabályok megsértéséért a cégek pénzbírságot kaphatnak, de akár a reklámozástól is eltilthatják őket vagy akár 90 százalékkal is belassíthatják az elérésüket, ami lényegében egyenlő a blokkolással. 

Az elmúlt években - akrácsak itthon - a média nagy része Törökországban is a kormányhű körök ellenőrzése alá került, a kritikus hangok vagy a független hírek csak kisebb híroldalakon vagy a közösségi médiában jelenhetnek meg. 

Tudjuk, hogy Orbán Viktor olyannyira jóban van a török diktátorral, Erdogannal, hogy akkor is csöndben maradt, mikor mikor egy közel ezer éves templomot alakítottak mecsetté. A fideszes prominensek ráadásul korábban már pedzegették, hogy a Facebookot szabályozni kellene. Orbán médiakistáskája, G. Fodor Gábor már egy évvel ezelőtt a kormány kezébe adta volna a közösségi média regulázását.

A kormányhoz egészen közeli, mondhatni, mínusz egy nyelvnyi távolságban lévő Századvég Alapítvány "javaslatokat" fogalmazott meg a Facebook "cenzúrája" ellen.

A Századvég szerint ha Mark Zuckerberg eléri, amit akar, a "Facebook-cenzúra szintet ugrik" és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy élhessenek alkotmányosan biztosított szabadságjogaikkal.

De aggodalom ide, vagy oda, a szervezet független kutatói (:D :D :D :D) megtalálták erre a XXI. századi problémára is a megoldást:

nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot.

Vagyis, azt javasolták, hogy minősítsék hagyományos tömegmédiának a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót. Emellett azt is mondták, hogy terjesszék ki a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait, továbbá, hogy keményebb jogi eszközökkel lépjenek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az "önjelölt cenzorokkal" szemben.

Varga Judit igazságügyi miniszter szintén tavaly a Sziget fesztivál egyik beszélgetésén lengette be, hogy újra át kell tekinteni a multinacionális vállalatokra vonatkozó előírásokat, így átláthatóbbá téve például az adózásukat. 

Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra – jelentette ki a tárcavezető, aki jelezte: már munkacsoport is alakult az aggályok felderítésére.

Kiszelly Zoltán (szintén századvges) "politológus" szerint, Magyarország követhetné a francia példát, azaz háromszázalékos járulékot kellene kivetni a máshol adózó techvállalatokra.

A második lépés pedig az lehet, hogy a kormány és a Facebook kiszervezi egy magyar civil szervezetnek a tartalomellenőrzést, amelynek részeként jelölnék a vitatott témákat, és azokat kiegészítő információkkal lehetne kiegészíteni – magyarázta egy éve a "szakértő". 

Vajon mikor lép (ebben is) Orbán az erdogani útra?