Fontos határidő: Holnapig lehet jelentkezni a felsőoktatásba
Idén több mint 10.000-rel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint a tavalyi évben. Évek óta jellemző a csökkenő tendencia, de ha az idei 91 ezer jelentkezőt összevetjük a 2002-es 160 ezer jelentkező számával, még rosszabb a kép, annál is inkább, mert a korcsoporton belüli népességcsökkenés nem volt ennyire erős.
Az idei felvételikkel kapcsolatosan semmi sem volt teljesen tiszta. A felvételik előtt még az volt a felállás, hogy idén már nemcsak a diplomához, de már a felvételihez is kell a nyelvvizsga. Ez később módosult, sőt, a “koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése” indokkal mindaz a több mint 100.000 beragadt diploma is kiadásra került, ahol csak a nyelvvizsga hiányzott az oklevélhez. Ennek egyébként valódi oka az lehetett, hogy ha több a diplomás, magasabb a GDP, így lehet az adatokat kozmetikázni.
Ez viszont azt is jelenti, hogy a februári jelentkezési határidő időpontjában még 100.000 ember nem tudhatta, hogy alig több mint egy hónap múlva kiderül, hogy kézhez kapja a diplomáját, így lehetősége nyílna másoddiplomás képzésen vagy mesterképzésen részt vennie. Azért valószínűleg észbe kapott a kormány is, hiszen a pótfelvételi eljárásban a szokásos eljáráson, miszerint kizárólag önköltséges képzésekre lehet jelentkezni, annyiban módosítottak, hogy maradt még lehetőség államilag támogatott helyekre is jelentkezni.
Miért fontos ez? Mert a kormánynak érdeke a felsőoktatási intézmények autonómiájának felszámolása, a Színművészeti éppen célkeresztben van, azonban az is igaz, hogy még mindig az egyetemek azok a helyszínek, ahol kritikai gondolkodást tanulhatunk, kialakulhatnak gondolkodó, éber és tenni kész fiatalokból álló baráti társaságok, ahol még mindig a látókör szélesítése, a gondolkodásra való késztetés a cél, nem pedig a népbutítás.
Mert nagyon cuki (nem), amikor valaki bőszen osztja az észt a Facebookon, úgy, hogy az adatlapján látjuk, hogy az Élet Iskolájában tanult - valamiben biztosan ő is jó, de azért az tudható, hogy valószínűleg nem éppen a megfelelő tudásanyaggal a fejében vág neki a vitának. Az élethosszig tartó tanulás elve mentén haladva pedig vegyük nagyon komolyan, hogy egy olyan világban élünk, ahol az emberek akár 50 vagy 60 évesen is még tanulhatnak egy új szakmát és bárki képes lehet arra, hogy amit nem tett meg a húszas éveiben, azt még később is pótolhatja, a tanulás terén mindenképpen. És ez akkor is így van, ha a kormánynak az emberek butítása a célja.