Erős és büszke: Nincs olyan terület, amit ne érintene a kivándorlás
Voltak már úgy, hogy elromlott otthon egy háztartási gép, szerették volna megjavíttatni, elkezdték keresni a megfelelő szakembert és rájöttek, hogy szinte lehetetlen a küldetés?
Sok szó esik az egészségügyi szakemberek (ápolók, orvosok) illetve az építőipari szakmunkások (kőművesek, burkolók, villanyszerelők, stb.) hiányáról, azonban a háztartási gépeket szervizelő szakemberek hiánya nem annyira közismert. Talán mert az egészségügyi szakembereken az életünk múlik, a lakásfelújítási munkálatokra ha nehezen is, de végül általában találunk megoldást (kell is, mivel a magyar lakásállomány 30%-a 50 évesnél régebbi), vagy megtanulunk burkolni a YouTube-ról. A háztartási gépeinkkel viszont sokszor úgy vagyunk, hogy ha elromlik, akkor ha nehezen is, de veszünk másikat, sokszor hitelből. Pedig mind anyagi, mind környezetvédelmi szempontból jobban járnánk, ha megjavíttatnánk, amit lehet - már ha lenne kivel.
A tervezett elavulás az a jelenség, ami arról szól, hogy a gyártók - bizonyos információk illetve nézőpontok szerint - eleve azzal a céllal gyártják a termékeiket, hogy belátható időn belül újat kelljen vásárolnunk. Ez egy olyan, állandó és fejlődő iparágban, mint a mobiltelefonok, valahol érthető, hiszen az új rendszerek és funkciók, a jobb képernyő, kamera, memóriaértékek miatt sokszor tényleg szívesebben vesszük az újat. De egy mosógép, porszívó, mosogatógép vagy hűtőszekrény csak egy funkciót kell, hogy ellásson, ez alapján pedig akár javítható is lehetne.
Megkérdeztünk egy háztartásigép-szerelőt, hogy ő hogyan látja a helyzetet.. Elmondta, hogy ahogyan a szemfelszedő, vagy a nyomdai szedő, lassan az ő szakmájuk is kihalófélbe kerül. Ő személy szerint tud olyan régi Hajdú mosógépről, ami több mint 40 éves és a mai napig funkcionál, egy egész életet szolgált ki. Mivel jól javítható készülék, nem kell feltétlenül kidobni, ha elromlik. Amíg van hozzáértő szerelő és alkatrész, addig működni fog. Az új készülékekben viszont sokszor az elektronika romlik el, ami olyan drágán javítható, hogy tényleg jobb megoldás egy újat venni, hiszen a teljes javítás egy új gép árával érne fel.
A szerelő azt is elmondta, hogy sok kollégája külföldre költözött, hiszen ott jobbak az anyagi lehetőségek, előre tudnak jutni, vállalkozóként jobb az adózás és ügyfélbarátabb a rendszer. Utánpótlás pedig nem igazán van: mint részszakképesítés, szerepelt ugyan a háztartásigép-szerelő szakma az OKJ-képzések között, azonban a gyakorlatban azok a szakemberek, akik megfelelő utánpótlását biztosíthatták volna ennek a szakmának, már nincsenek itthon, vagy nem kívántak alulfizetett tanárként a képzésben részt venni. Az új rendszerben pedig nem tudni, hogy egyáltalán lesz-e helye ennek a képzésnek, így akár 10-15 éven belül teljesen kihalhat a szakma.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a környezetvédelem szép lassan trenddé válik. A nagyvállalatok egyre többször kerülnek olyan helyzetbe, hogy az ügyfeleik igényét ki kell szolgálniuk, akik újrahasznosítható csomagolást, környezetbarát összetételt várnak el - és ez előtt a nagyvállalatok szép lassan meghajolnak, így kaphatunk már környezetbarát csomagolású tisztítószert, fogkrémet, tisztálkodószereket a drogériákban, nem kell érte a bioboltba mennünk. Ez érinteni fogja az elektronikai nagyvállalatokat is, ha lassabban is, de velük szemben is elvárás lesz, hogy gazdaságosan javítható termékeket forgalmazzanak. És akkor Magyarország megint egy óriási lemaradásban lesz, mert nem lesz hozzá megfelelő szakembergárda.