Szerencs, Szomszédok, Bástya elvtárs - egy karakteres borsodi művészre, Both Bélára emlékezünk

1910-ben Szerencsen született a Szomszédok tévésorozat magyar-történelem szakos Béla bácsija, aki egyben Bástya elvtárs megtestesítője is volt Bacsó Péter A tanú című filmjében.

Talán az említett két szerep tette leginkább ismertté Both Béla nevét Magyarországon. Azt már azonban jóval kevesebben tudják, hogy Both Béla rendkívül sikeres színházi szakemberként is hosszú évtizedeken át tevékenykedett, hiszen színházigazgatói munkássága volt leginkább kiemelkedő.

A szorgalmáról, kitartásáról és egyben pontosságáról is híressé vált borsodi születésű színész a Nemzeti Színház rendezője is volt, majd a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, később igazgatója lett, ezt követően pedig a Madách Színház igazgatójaként tevékenykedett, végül pedig a Nemzeti Színház igazgatói székéből vonult nyugdíjba. Színháztörténeti értékű előadásokat is rendezett, többek között ő rendezte a második világháború után először Az ember tragédiáját, de legendás volt az is, amit a Bánk bánból alkotott.

Szervezőképessége mindenkit lenyűgözött, kifogyhatatlan energiája hosszú élettel ajándékozta meg. A 61 éves korában nyugdíjazott színész igazi népszerűségre nem színházigazgatói karrierje alatt, hanem csak a hetvenes évek után tett szert, hiszen elsősorban tévé- és filmszerepeinek köszönhette országos ismertségét.

A fiatalkorában Móricz Lili, színésznővel, Móricz Zsigmond legkisebb lányával házasságot kötött Both Béla már a két világháború közti pezsgő kulturális életben is részt vett. A Szomszédok Béla bácsijának bölcs, jóságos és művelt idős tanár karaktere, akit Both hosszú éveken át megformált, a valóságban hasonló volt. A kilencvenkét éves korában elhunyt színész érdemes és kiváló művész volt.