Kamupártok ideje: így bomlasztja az ellenzéket a Fidesz?

Kamupártok ideje: így bomlasztja az ellenzéket a Fidesz?
Fotó: zsurpubi.hu

Magyarországon bevett szokás, hogy egyesek a választások előtt próbálnak nagyobb összegekhez jutni. Ilyenkor ugyanis megjelennek azok a tömörülések, amelyek nemcsak szavazatokat „szívnak” el a voksoláson, de még jól meg is szedik magukat. A HírTV Célpont című magazinja szerint 2014-ben 14 kis párt több mint 4,2 milliárd közpénzt markolt fel.

Összefogás Párt, Új Dimenzió Párt, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, Seres Mária Szövetségesei, Új Magyarország Párt, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Zöldek Pártja, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Együtt 2014 Párt (nem összetévesztendő az Együttel), Magyarországi Cigány Párt, Negyedik Köztársaság Párt. Emlékszünk még ezekre a nevekre? Aligha. Pedig 2014-ben még intenzíven kampányoltak a választások előtt, ígértek fűt-fát, mára pedig teljesen eltűntek.

Találomra megkerestünk néhányat közülük, hogy megtudjuk, folytattak-e bármilyen tevékenységet az elmúlt években. A börtönviselt Zuschlag Jánossal hírbe hozott Új Dimenzió Pártjának telefonszámához például nincs hozzárendelve előfizető, a 940 ember által kedvelt Facebook-oldalukra is 2016 szeptemberében posztoltak utoljára. A Sportos és Egészséges Magyarországért pártnak például nincs telefonos elérhetősége, sem Facebook-oldala, de van honlapja, ami 2015-ben frissült utoljára. Seres Mária és Szövetségeseit többször is kerestük, azonban egyszer sem értük el őket, honlapjuk 2016 februárjában frissült utoljára, Facebook-oldaluk nincs. A Horváth Aladár nevéhez köthető Magyarországi Cigány Pártnak semmilyen elérhetősége nincs, amilyen gyorsan születtek, olyan gyorsan el is tűntek.

A Célpont stábja összegyűjtötte, hogy a szavazólapra felkerült bizniszpártok mekkora támogatást és hány szavazatot kaptak.

 célpont

2016-ig 630 millió forintnyi kampánytámogatásnak veszett nyoma, és a bizniszpártokra kirótt kétmilliárd forintos bírságnak is alig két százalékát tudták behajtani – írta a 444.

Nagyvonalú törvény

A Political Capital (PC) és a Transparency International (TI) Magyarország szerint a 2013-ban elfogadott törvény igen nagyvonalúan rendelkezik a pártok finanszírozásával, mivel míg a törvény az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseinek elszámolását részletesen szabályozza, addig a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes bevallásra, ezért az szinte felhív az anyagi célú pártalapításra, ahol 106 jelölt esetén már 597 millió forintot lehet komolyabb politikai ambíciók nélkül is szerezni. Az elmúlt években több alkalommal is arra kérte a döntéshozókat a Political Capital és a Transparency International Magyarország, hogy alakítsanak ki tisztességes és átlátható választási és kampányszabályozást  - írta a két szervezet Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének elküldött levelében.

A PC és a TI már 2013-ban figyelmeztetett: a kampányfinanszírozási szabályok lehetővé teszik a pártoknak, hogy rendkívül sok pénzt szabályozatlanul és ellenőrizetlenül költsenek el. A 2014-es választás tapasztalatai pedig igazolták a félelmeiket. Rengetegen éltek vissza a többes ajánlás intézményével a több százmilliós, ellenőrizetlenül elkölthető kampánytámogatás reményében. Az így listát állító kamupártok gátlástalanul másolták a választópolgárok személyes adatait egyik ajánlóívről a másikra.

A rossz szabályozás és az alig érzékelhető ellenőrzés megtette a hatását, hiszen a semmilyen észlelhető kampányt nem folytató bizniszpártok 3,5 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak, a parlamentbe jutott pártok pedig a törvény által előírtnál csaknem négymilliárd forinttal többet költöttek kampányra. Változatlan szabályozás mellett nincs ok feltételezni, hogy mindez ne ismétlődne meg, sőt, 2018-ban a négy évvel korábban tapasztaltaknál még súlyosabb visszaélésekhez vezethet az, hogy a határon túli magyarok regisztrációja tíz évig érvényes, ezért elhunyt magyar polgárok ezrei szerepelhetnek a 2018-as külhoni névjegyzékben. Az ő szavazólapjaik könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek, ami súlyos választási csaláshoz vezethet – közölte a két szervezet.

Ha azt hisszük, csupán tucatnyi bizniszpárt jött létre hirtelen a 2014-es választások előtt, akkor tévedünk. Az Országos Bírósági Hivatal adataiból kiderült, míg 2014-ben száznegyvenhét volt, jelenleg százkilencvenhárom bejegyzett párt van, ami indulhatna a választásokon, és 351 még bejegyzésre vár.

A Fidesz-KDNP kimondottan érdekelt a bizniszpártok létrehozásában. Ezek a kis, hirtelen a semmiből előbukkanó szervezetek jól bomlasztják az ellenzéket, elszívják a szavazatokat a lehetséges kormányváltó erőtől, ezért meglepő lenne, ha úgy alakítanák a választási rendszert, hogy az ellehetetlenítse a haszonszerzőket.

Ezek után kíváncsian várjuk, milyen hosszú lesz a szavazólap 2018-ban. Ne dőljünk be a különböző kamuszervezeteknek!