Kitálaltak az M1 újságírói, miképp kell hazudniuk
"A maffiában lehet hasonló, gondolom” – többek között erről beszélt név nélkül a Szabad Európának három köztévés külpolitikai újságíró.
A Szabad Európának hárman beszéltek a MTVA külpolitikai rovatánál tapasztaltakról. Szóba került, hogy az amerikai választásról miylen elképesztő módon kellett beszámolniuk, erről mi is írtunk.
A külpolitikai rovat jó ideig, ahogy fogalmaznak „valamelyest autonóm volt”, de évről évre egyre nagyobb nyomás nehezedett rájuk, sőt arról is beszámoltak az informátorok, hogy 2014 őszén sok embert kerestek, „boldog boldogtalant behívtak. Megkerestek mindenkit, akit elértek” – fogalmazott S. Több mint 60 munkatárssal bővült ekkor az MTVA hírszerkesztősége.
A toborzással kapcsolatban árulkodó, hogy S. szerint csupán a felvettek mintegy hatoda mehetett végig a hagyományos felvételi eljáráson. „Két-három hetente jöttek új emberek, róluk már nem tudtuk, hogyan kerültek be. Ahogy közeledett a március (a hírcsatorna indulását március 15-re időzítették – KAÁ.), egyre fiatalabbak jöttek. Januárban még tapasztaltabb harmincasokat, márciusban viszont már huszonéves gyakornokokat vettek fel, de volt egy épphogy leérettségizett, 19 éves kolléga is” – mondta S. az indulás első időszakáról.
A három forrásnak az volt a fealdata, hogy a Híradó számára állítsanak össze anyagokat. Mivel korábban már összevonták a közmédia hírszerkesztőségeit, az általuk készített anyagok az M1 mellett a Duna Tv-n is lementek, de arra is gyakran volt példa, hogy a rádió is elkérte a tévés anyagokat.
Mint az informátork fogalmaztak, a 2016-os amerikai elnökválasztás volt a fordulópont, ami a viszonylagos "autonómiát" illeti:
Mi is követtük a mainstreamet, nem vettük komolyan Donald Trumpot. Aztán valaki valamelyik minisztériumban a fejére csaphatott, hogy Trump és Orbán politikája mennyire hasonlít, és onnantól nekünk is ehhez kellett igazodni. Ekkor dönthették el, hogy a külpolitikai rovat sem lehet szabad. Ki is mondták, hogy ha Trump egyik gyűlésén kevesen vannak, akkor azt inkább ne mutassuk meg
– fogalmazott F.
Egy idő után pedig minden, az Egyesült Államokról szóló anyagot egyeztetni kellett a főszerkesztővel. Mára pedig odáig jutott a közmédia, hogy az elnökválasztás eredményérél szóló hírt is visszatartották.
De korábban már számos letiltott téma akadt:
„Utasításba kaptuk, hogy nem használhatjuk a menekült szót semmilyen kontextusban. Még a hivatalosan menekültstátuszt kapó embereknél is migránsokként beszéltünk róluk, a menekülttáborból pedig befogadótábor lett. Az MTVA által bemutatott világban egyszerűen senki sem lehetett menekült” – emlékezett vissza P.
„Idővel megtiltották, hogy azt mondjuk egy pártról, hogy szélsőséges, mondván, »kik vagyunk mi, hogy megmondjuk mi a szélsőség?«. Így lett a francia Nemzeti Front jobboldali a szélsőjobboldaliból egy nap alatt. Később azonban a szélsőbaloldali kifejezést időnként már engedték használni.”
Volt egy időszak, amikor az volt kiadva, hogy keressünk olyan országokat, ahol az emberek Soros György ellen tüntetnek. Forgatócsoport ment Észak-Macedóniába, Bulgáriába, és be is mutatták, hogy ott ez hatalmas probléma, meg hogy alapítványok vannak, amik meg akarják állítani »Soros György hadseregét«. Aztán persze kiderült, hogy ezek pár hete létező, néhány emberből álló szervezetek” – mesélte.
A melegfelvonulásról sem lehetett részletesen írni.
"A legnagyobb bűn az öncenzúra volt. Hogy pontosan tudod, hogy például a melegfelvonulásról nem csinálhatsz 3 perces anyagot azzal, hogy milyen fantasztikus, hogy van ilyen. Így neki se kezdett senki valami hasonlónak" – magyarázta F.
Azt minden forrás fontosnak tartotta elmondani továbbá, hogy az MTVA alkalmazottainak nagy része nem „begyepesedett fideszes”. „Van persze, aki elkötelezett, és úgy gondolja, a kormány mindent jól csinál, de ők nagyon kevesen vannak”, fogalmazott P.
A Szabad Európának nyilatkozó informátorok munkájára főleg az aktuális napi szerkesztők voltak befolyással, akik többnyire szóban „instruálták” őket, hogyan kell kinéznie egy-egy anyagnak. P. arról beszélt, hogy a hozzájuk a kérések többnyire szóban érkeztek, és akkor is virágnyelven beszéltek a szerkesztők.
„Soha nem fogalmaztak konkrétan úgy, hogy »tudod a Fidesz érdekei szerint, dolgozunk és ezt így kéne«, hanem úgy, hogy »hát, igény támadt erre«, meg ilyenek… a maffiában lehet hasonló, gondolom...”
Azt szintén minden forrás megemlítette, hogy az is előfordult rendszeresen, hogy egyenesen legfelülről érkezett egy kérés, azaz a Pitbull becenévre hallgató Németh Zsolt csatornaigazgatótól.
Nos, ha valaki nem tudta volna, hogy működött Magyarországon az 50-es években a "hírszerkesztés", akkor most már tudja. Pont így.