Kéri László: A kormányzati döntések köszönőviszonyban sincsenek a járvány terjedési adatait mutató trendekkel
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri
Zsúrpubi: Válogathatunk a látványos és fontos, valamint a nem látványos, de annál fontosabb események tucatjai között, miközben még mindig az alapvető és minden egyebet meghatározó probléma a vírus és a fertőzés feltartózhatatlan terjedése.
Kéri László: Ami talán mégis elemzésre méltó, az a meglepő közöny és fatalizmusba hajló hozzáállás, amiben úgy látom, hogy ezúttal osztozik a kormány és a mai magyar társadalom pillanatnyi többsége is. Értem ezt úgy, hogy a kormányzati cselekvések, magyarázatok, döntések köszönőviszonyban sincsnek a járvány terjedési adatait mutató trendekkel, hanem valami másról igyekeznek beszélni. Illetve a tényleges döntésekben nyomát nem látom a veszélyérzet miatti politikai felelősségérzetnek. Sőt, mintha ebben is követnék a bukó trumpizmus gyakorlatát, amikor egész héten azt a fajta megalapozatlan bizakodást sugallják, hogy mindjárt itt van a megváltás, hiszen megvan már a vakcina, és azzal nagyon hamar megoldódik minden.
ZSPB.: Tényleg itt van a vakcina, kaptunk is mutatóba tíz darabot.
K.L.: Ó, hogyne, az orosz vakcina… És ennek áldásos és mindent megoldó mivoltáról egy olyan szakavatott virológustól értesülhettünk, mint a Szijjártó-nevű szakember, akinek a hozzáértéséről egész Dél-Kelet-Ázsia ódákat tudna zengeni. Hiszen egyedül elérte ott azt, amire előtte milliók sem voltak képesek. Szóval, mindjárt itt a vakcina, Trump is ezt hajtogatta egész októberben, és éppen ezen a héten érte el az Egyesült Államok azt a képtelen határt, miszerint egyetlen napon is kétszázezer új fertőzöttet kellett regisztrálniuk. És most már túljutottak a 12 milliós határon, ami azt jelenti, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban fertőzőképes, és azt senki sem tudja nekik megmondani, hogy mi is lesz velük addig - talán áprilisig -, amíg be nem tudnak oltani mindenkit. Nálunk ugyanez a szélhámoskodás kapott lábra, elkezdtek a kormányzati politikusok úgy beszélni a vakcinával történő eredményes védekezésről, hogy pillanatnyilag két dologról nincsen fogalmuk:
Egyrészt arról, hogy mi lehet itthon a valós helyzet, mekkora méretű további megbetegedésekkel kell, lehet és érdemes még számolni. Mert ennek megítéléséhez legalább a jelenlegi tendenciák, az elemi adatok ismerete és megértése lenne alapvető. Másrészt arról végképp nincsen ma még fogalmunk, hogy a nemzetközi piacon jelenleg óriási versenyben lévő hatféle vakcina közül mikor, hány és milyen minőségben érkezik majd hozzánk. S ha mégis lesz valamikor, akkor hogyan fogják megoldani az egész ország, de legalább a veszélyeztetettek beoltását.
A kérdés első részéhez - mármint a tendencia alakulásához - nekem is lenne érdemi véleményem, és mindjárt el is mondom. A második problémára, hogy t.i. mi lesz a vakcinával, ahhoz én sem értek, de elmondhatom a tegnapi CNN-élményemet...
ZSPB.: Ami micsoda?
K.L.: Az e probléma megoldására az USA-ban felkészülő stábok szakértői szerint, akik anyagi, szellemi és egyéb kapacitások tekintetében százszorosan jobban ellátottak, mint mi, az év végéig negyven millió vakcinát tudnak felhasználni, majd január végéig újabb ötven milliót, tavasz közepéig pedig további ötven milliót. Azaz, kb. négy-öt hónap múlva lesznek abban a helyzetben, hogy a jelenlegi USA lakosságának a felét beolthassák, ha azok egyáltalán hagyni fogják ezt, de ez utóbbi dilemmát most tegyük is zárójelek közé.
ZSPB.: Akkor maradjunk az első problémánál: a jelenlegei adatokból mi következik?
K.L.: Hát akkor nézzük a hivatalos adatokat:
- Most november 22. van, egy hete beszélgettünk utoljára. Egy hét alatt a járványban elhunytak száma 703 fővel nőtt. Egyébként pedig március 4-től szeptember 23-ig nőtt ez a szám a nulláról 702-re. Magyarán: egy hét alatt nőtt az elhunytak száma annyit, mint a járvány első hét hónapja során összesen.
- Vasárnap 174 618 beteget tarthattunk nyilván - egy héttel korábban ez a szám 136 722 volt. Magyarán, egy hét alatt 38 ezerrel nőtt a megbetegedettek száma, ami azzal egyenlő, amennyivel március 4-től október 12-ig ÖSSZESEN. Azaz, kb. majdnem nyolc hónap alatt annyi, mint az elmúlt héten.
- A kórházba kerültek száma az elmúlt héten összesen 265 fővel gyarapodott, ehhez képest márciustól szeptember 11-ig összesen ennyien kerültek oda.
- Az aktív fertőzöttek száma ezen a héten 21 637 fővel nőtt, ehhez képest március 4-től október másodikáig, azaz HÉT HÓNAP ALATT JUTOTTUNK 21 400 főre.
Nem folytatnám. Nem kell érettségizettnek lenni ahhoz, hogy lássuk: minden alapvető számot tekintve egytelen hét alatt romlott annyit a helyzet, mint a járvány első hulláma, a nyári megnyugvás, valamint a második hullám első hat hete során ÖSSZESEN. Mindössze az a kérdés marad függőben: mi lehet az oka és kiknek a felelőssége az, ha a magyar társadalom elemi veszélyérzete köszönő viszonyban sincs azzal a helyzettel, ami amúgy hetente, naponta egyre rosszabb és egyre nagyobb körökben hordoz magában fenyegető kilátásokat?