Folytatódik a hiteltörlesztési moratórium: de pontosan kinek és milyen feltételekkel?
Az első hullám idején, március 18-án jelentette be Orbán Viktor, hogy hiteltörlesztési moratórium veszi kezdetét, ami két részből állt. Egyrészt az, aki 2020. március 18-át megelőzően (akár csak egy nappal) vett fel hitelt, annak év végéig, december 31-ig nem kell törlesztenie a részleteket. Aki pedig 2020. március 19. és 2020. december 31. között vesz fel új hitel, annak az év végéig a THM nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat plusz 5%.
Ez a kamatkedvezmény hiteltípustól függően két dolgot jelenthetett: vagy a törlesztőrészlet alacsonyabb az év végéig, vagy a futamidő lesz az eredetileg meghatározottnál valamivel rövidebb.
A második hullámban a hiteltörlesztési moratórium 2021. január 1-jével történő meghosszabbítása mellett döntött a kormány, azonban most már jóval szűkebbre szabták ennek a kereteit, tehát lesznek olyan adósok, akiknek eddig járt a moratórium, de januárban meg kell kezdeniük a törlesztést. Sokak számára azonban még nem világos, hogy pontosan kiknek kell fizetni és kiknek nem, ezért tegyünk rendet a részletszabályok értelmezését illetően.
Először is: 2020. március 19. és 2020. december 31. között vették fel a hitelüket, rájuk a törlesztési moratórium nem érvényes, sőt, a kamatok is megemelkednek januártól az eredetileg a szerződésben foglalt mértékűre, tehát véget ér a kamatkedvezményes időszak. Ezen hitelek hátralék esetén késedelmi díjjal is terhelhetők, adott esetben akár fel is mondhatók, mert nem érvényes rájuk a felmondási tilalom sem. Fontos tudni, hogy amennyiben hitelkártyáról, hitelkeretről, vagy egyéb, revolving (újra felhasználható) típusú hitelről van szó, abban az esetben is ez lesz érvényes, amennyiben éltünk a hitelkeret használatával 2020. március 18-át követően. Fontos tudni még, hogy a már korábban felmondott illetve végrehajtás alatt álló hitelekre semmilyen szinten nem érvényes a moratórium.
Akik 2020. március 18. előtt vették fel a hitelt, azokra abban az esetben érvényes a moratórium, amennyiben regisztrált álláskeresők, rokkant vagy öregségi nyugdíjasok, közfoglalkoztatottak, illetőleg gyermeket várnak vagy nevelnek. A magzat fogantatásának 12. hetétől kezdve lehet élni a moratóriummal erre való hivatkozással. Ami még fontos, hogy egészen a gyermek 25. életévének betöltéséig szintén élhet a szülő a moratóriummal, adott esetben akkor is, ha a gyermek dolgozik és többet keres, mint a szülője. Amennyiben a gyermek megváltozott munkaképességű, tehát fogyatékkal él, akkor életkori megkötés nélkül élhetünk a moratóriummal. Ide tartoznak még az adósságrendezési eljárással, hétköznapi néven magáncsőddel érintett ügyfelek. Fontos tudni, hogy a jogcím igazolását a bankok bekérik, tehát ha úgy döntünk, hogy élünk a moratóriummal, akkor érdemes ezt minél hamarabb elindítanunk.
De vajon érdemes-e élni a moratóriummal? Nos, ha a pénzügyi oldalát nézzük, akkor nagyon nem. A moratórium alatt felhalmozott, meg nem fizetett és tulajdonképpen hátralékos tartozásra ugyanis a bank jogosult kamatot felszámolni, ami azt jelenti, hogy a 9 hónap nemfizetés akár 13-16 hónappal is kitolhatja az eredeti futamidőt. Ha még egy fél évet ráhúzunk, az még plusz 8-11 hónapot jelenthet, tehát a 15 hónapos moratórium, ha valaki végig jogosult, akár 21-27 hónap pluszt is jelenthet. Persze ha valaki éppen most van szorult helyzetben, mert fizetetlen szabadságon van, akkor nem nagyon van más választása.
Mit tett a kormány? Rátolták a saját felelősségüket és a saját feladatukat a bankszektorra, de nem tettek mellé további szükséges elemeket, például a kieső jövedelmek pótlását. Különösen akkor lesz nehéz, ha valaki most nem fizet, megszokja ezt az anyagi színvonalat, majd pedig lejár a moratórum és újra el kell kezdeni fizetni a törlesztőrészleteket. Az kínkeserves lesz és meglehet, hogy a végrehajtások fognak emiatt megsokszorozódni.