220 éve született Vörösmarty Mihály

Vele együtt született meg a 19. század 1800 decemberében - ahogy fogalmazott Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnokában. Olyan remekművek megalkotása kapcsolódik a nevéhez, mint a Szózat, a Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány. Írt nagyszabású honfoglalási eposzt is és a magyar drámairodalom egyik gyöngyszeme, a Csongor és Tünde is Vörösmarty Mihály szerzeményei közé tartozik.

Világirodalmi színvonalú magyar lírikus volt, aki nem torpant meg akkor sem, ha fel kellett emelnie a hangját a gúzsba kötött magyar nemzet elnyomása ellen. Olyan korban élt és alkotott, amikor a társadalmi haladást a nemesi hazában a polgári liberalizmus jelentette. És ő kiállt a haladás, a reformok és az európai értékek mellett. Vörösmarty szenvedélyesen vetette bele magát a magyar nemzeti feladatokba. Hitt a változásban, nem félt a fennálló rendszer ellenzéki erejének részévé válni. 1848-ban például a szabad sajtóért kiáltott költeményében. A hatalom nem üdvözölte tettét. Megtorlások érték és a forradalom leverése után bujdosnia kellett. Ma, Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulóját ünnepeljük. Nevének említésekor sose feledjük el, hogy nemzeti imádságunk megalkotója nem a fennálló, elnyomó rendszer kiszolgáló embereként tevékenykedett, hanem egy lélekben és szellemében szabad, nyugatra tekintő magyar gondolkodó volt.   

SZABAD SAJTÓ

Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról,

Beteg, megzsibbadt gondolat!

Kiálts fel érzés! mely nyögél

Elfojtott, vérző szív alatt.

 

Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok,

Lássátok a boldog, dicső napot,

S a honra, mely soká tűrt veletek,

Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

 

  1. március 15 - 16