Hallott már a világhírű magyar kísértetekről?
Az 1641-42. évi pozsonyi szellemjárás történetéről ma már kevesen hallottak. Pedig nem kis dologról volt szó: Lósy Imre, Pázmány Péter utóda a prímási székben olyan fontosnak tartotta az ügyet, hogy külön bíróság elé utalta és harminckét tanút hallgattak ki – tudhatjuk meg a kultúrtörténeti érdekességek verhetetlenül nagy mesterétől, Ráth-Végh Istvántól.
A Magyar kuriózumok című kötetben a szerző részletesen tárgyalja a pozsonyi szellemjárás ügyét, amely eset híre gyorsan elterjedt Európában is. Hittudósok, jogászok, bölcsészdoktorok vizsgálták Clemens János pozsonyi polgár lelkének éjszakai látogatásait.
A rendes életű, bíróviselt férfiú halála után kíséretként járta be jónéhány becsületes pozsonyi polgár otthonát. Clemens János rejtélyes lelki jelenvalóságát a hatóságok is vizsgálták, ámde eredménytelenül. Miután a megtisztult Clemens lelke fehér galamb képében eltávozott Pozsonyból egy bizonyos ideig lecsillapodtak a kedélyek.
Hasonlóan megmosolyogtató ügy lehetett a magyarországi vámpírok esete, amelyektől a XVIII. század húszas és harmincas éveiben egész Európa visszhangzott. Ráth-Végh István említett kötetében azonban rávilágít arra, hogy valójában a magyarnak titulált vámpírok, nem is voltak magyarok, hiszen az egyik legismertebb eset vámpírja balkáni hajdú, míg a másik szerb származású volt. A szerző Magyarországon csupán egyetlen hivatalos esetre bukkant, méghozzá 1742-ben Désen lefolytatott vámpírperre.
A neves kultúrtörténész Kaszperek Mihály lublói lakos vámpírságának történetét is vizsgálja kötetében, amely eset Mikszáth Kálmánt is megihlette. A könyvben további érdekességeket megtudhatunk a régi magyar kopogó és hajigáló szellemekről, a lőcsei vadászó kísértetekről és egy kecskeméti asszony rejtélyes éjszakai repüléséről Drezdában. Szellemes és szórakoztató olvasmány, ugyanakkor igazi kultúrtörténeti érdekességek tárháza a Magyar kuriózumok című kötet.
(A cikk első változata 2021.02.06-án jelent meg.)