Erős és büszke: Több mint 2 millióan élnek a létminimum alatt Magyarországon
Ez az, amit a Tényekben nem mond be Marsi Anikó és Gönczi Gábor. Orbán Viktor szerint pedig minden rendben. A gazdaság a váslág előtt szárnyalt, most esetleg stagnál, a válság után pedig még inkább szárnyalni fog.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzéséből, amit a KSH adatai alapján készített, az derült ki, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült.
2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék rendelkezett. A jövedelmek 50 százaléka pedig a legfelső 30 százalékhoz kerül. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.
Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.
A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén még 2019 év végén. A fenti adatokból pedig kiválóan látszik, hogy ez mennyire sikerült.
Viszont az már biztos, hogy a TV2 kivételesen igazat mondott, mikor arról számoltak be, hogy "3000 milliárd forint maradt a családoknál" a válságban is.
Kár, hogy pontosan tudjuk, hogy mely családok ezek. Név szerint. Nincs belőlük túl sok.