Az anyanyelv nemzetközi napja van
Ma ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját, amelyet 1999-ben Banglades javaslatára, az UNESCO közgyűlésének döntése alapján neveztek ki. Ehhez a világnaphoz azonban véres események kapcsolódnak: 1952. február 21-én Dakkában diáklázadás tört ki az anyanyelv elnyomása ellen, amelyet a rendőrség öt diák megölésével torolt meg.
Az anyanyelv az otthon-lét alapvetően fontos, bensőséges állapotát is jelenti. Ettől megfosztani embereket, vagy büntetéssel sújtani kisebbségben élő anyanyelvi beszélőket súlyos bűntény az emberiség ellen. Márai Sándor, aki emigrációba kényszerült, és harminckét évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el, naplójában a következőket írta az anyanyelvről:
Az ország, a nép még nem haza.. A tényekből – az országból, népből – akkor lesz csak haza,, ha az anyanyelv nevet ad a tényeknek! Nincs más haza, csak az anyanyelv.
A magyar nyelvet művészi tökéletességgel művelő író memoárjában azt vallotta, hogy „ez a nyelv és irodalom nekem a teljes értékű életet jelentette, mert csak ezen a nyelven tudom elmondani, amit mondani akarok. És csak ezen a nyelven tudom elhallgatni, amiről hallgatni akarok.