Munkácsy Mihály asztalosinasként kezdte, majd világhírű festőművész lett
1844-ben ezen a napon született Munkácsy Mihály. Asztalosinasként kezdte pályafutását, aztán Európa egyik leghíresebb festőjévé vált. Képei éppen úgy részét képezik a magyar-és az európai kultúrának, mint Liszt Ferenc művészi teljesítménye. Munkácsy Mihály megtapasztalta a hírnév és a siker ízét, mégsem részesült békés és boldog, hosszú életben.
A zseniális művész tanult Bécsben, Münchenben és Düsseldorfban is, ahol együtt bérelt lakást és műtermet Paál Lászlóval, akivel később a Barbizonban is festett. Siralomház című festményét a párizsi Szalon vásárolta meg, majd aranyéremmel tüntették ki.
Munkácsy Mihály 26 éves korában már az egyik leghíresebb festőnek számított Párizsban. 1876 körül kezdte el festeni a nagyvilági élet jeleneteit feldolgozó szalonképeinek sorozatát. 1884-ben készítette Kunsthistorisches Múzeum lépcsőházának A Reneszánsz apoteózisa című pannóját. A Nyugat folyóirat hasábjain Munkácsy tájképein színvilágáról Feleky Géza a következőket írta:
„Munkácsynál a kontraszt nem hasítja ketté a képet. Megtorpadnak, összetorlódnak a nehéz felhők, barázdáikban meggyvörössé sűrűsödik, és sietvést, szenvedélyesen bugyog az alkonypír. Az alkonypírnak ez a patakokká elágaztatása nem csupán a fényes felületté merevedéstől óvja meg az eget. A felhők tömött, nehézkes, szürke tömege gyújtja fel az áttetszően tiszta pirosat, csak ez az ellentét adja meg neki a festői lehetőségek határát szinte meghaladó fényintenzitást. Azonkívül a szürke felhőkbe ágyazott vörös lángú napfény tartalmas, nemes drágakőcsillogást kap, és nem esik ki többé a képből, mert Munkácsy színeinek a fák barnájában és zöldjében is van ilyen drágakőszerű csillogásuk. Az égboltozat drámai elevensége mellett monumentálissá emelkedik a terebélyes fák komoly nyugalma, és ez a nyugalom még szilajabbnak érezteti odafent a természet örök, nagy erőinek: a világosságnak és a sötétségnek grandiózus mérkőzését. Munkácsynál akkor kapnak ilyen szinte páratlanul patetikus szárnyalást a színek, mikor gyengéd, halk színakkordokat üt meg mindenki körülötte.”
Munkácsy Mihály művészi teljesítményét Liszt Ferencéhez hasonlították korában, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Krisztus-trilógia, vagy a Milton és még megannyi nagyszabású alkotás monumentalitása és lenyűgöző hatása. A festőzseni életében elért hatalmas sikerei azonban nem hozták meg a lelki békét. Munkácsy Mihály életét súlyos testi és lelki gondok árnyékolták be, amely következményeként volt, hogy öngyilkossággal akart véget vetni életének.
A világhírű festőművész 1900. május 1-jén, 56 éves korában hunyt el. Művei múzeumokban és a legnevesebb aukciósházak tételei között vannak.
(A cikk első változata 2018.02.20-án jelent meg.)