Kéri László: Sajnos a vírus nem tud róla, hogy Orbán Viktor állítólag legyőzte
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri!
Zsúrpubi.: Elemzői szemmel mi volt a héten a legjobb és mi a legrosszabb hír, amit hallhattunk?
Kéri László: Biztosan velem van a baj, mert a sok-sok aggasztó hír között alig találtam olyasmit, aminek igazán megörülhettünk volna. A híreket összességében értelemszerűen eluralta az a felismerés, miszerint úgy zúdult reánk a járvány harmadik hulláma, hogy a másodikból se tudtunk még kikecmeregni. Ezért aztán néhanapján azon is el szoktam töprengeni: érdemes-e egyáltalán számolni a hullámokat? Mint ahogyan tavaly május végén senkit sem érdekelt az a fajta figyelmeztetés, hogy ha nem vigyázunk, elérkezhet a második hullám is, úgy az az érzésem, hogy most még igen kevés foganatja van a harmadikkal kapcsolatos, minden korábbi veszélyt felülmúló előrejelzéseknek.
Ma már világosan láthatjuk, hogy a kormányzat egyáltalán nem készült fel érdemben az őszi második hullámra. De a kontinensünket szemügyre véve is megállapíthatjuk, hogy a november közepi, késve és kapkodva beindított vészreakciók végzetesen későn kezdtek működni.
Most már a nyakunkon van a harmadik; csak azt nem tudom, hogy érvényben van-e még az a fajta stratégia, amit a kormányfő most februárban hirdetett meg.
ZSPB.: Mármint melyik?
K.L.: Konkrétan az a hetykeség, pontosabban szólva, az én olvasatomban megengedgetetlen hányavetiség, amivel február elején kijelentette: eddig a vírus támadott és mi védekeztünk, mostantól fordult a kocka, a vírus védekezik és mi támadunk. Ezzel lényegében levette az emberek válláról a felelősséget és azt üzente, amit mindig is sugallani szeretett volna: majd mi megoldunk mindent, és törődjetek bele a korlátozások végnélküli mivoltába. A hozzáfűzött magyarázatából az is kiderülhetett, hogy ez a „mostantól mi támadunk” attitűd az oltások tömeges elvégzéséhez kapcsolódó harciasságunkat jelentené. Még konkrétabban pedig azt, hogy a kormány megmondja nekünk, hogy ki hová, s mikor mehet magát és mivel beoltatni. Tehát úgy támadunk, hogy beolttatjuk magunkat és e támadó jellegű fellépésünkhöz a kormány értelemszerűen biztosít mindenféle körülményt. Ám az igazi problémák éppen ezen a ponton kezdődnek. Ha például feltennénk azokat a kérdéseket, hogy mi mikor kapunk oltást, milyen vakcinával és hol, akkor e három kérdés közül azt hiszem, hogy itt és ma nem tudnánk válaszolni egyikre sem.
ZSPB.: Az az igazi probléma, hogy nemcsak mi, de az ország lakosainak elsöprő többsége ugyanilyen tanácstalan.
K.L.: És nemcsak az időpontot nem tudja, a vakcinák ügyében is teljesen áttekinthetetlen káosz uralkodik.
A kormányzati támadás eddig leginkább az intenzív propagandában merült ki, korábban egy teljes héten át iszonyú erővel nyomták az orosz vakcina áldásos mivoltát, és az egész kifáradt apparátust pillanatokon belül át is állították ennek a gyors végig vitelére. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a Szijjártó által beígért milliónyi orosz vakcinának csak egy egészen kis hányada jön meg ezen a tavaszon, s most majdnem mindegy, hogy milyen okokból nem jön.
Szijjártó persze nem kért elnézést amiatt, hogy alaptalanul hülyítette a saját népét, ehelyett egész személyével és apparátusával egy-két nap alatt átálltak a kínai vonalra, s most éppen ennek a vakcinának az áldásos és mindent megoldó mivoltával árasztják el a közvéleményt. Tegnap is kaptunk egy kormányzati körlevelet - azt hiszem, ezt minden regisztrált megkapja -, amelyben semmiféle konkrét és érdemi információ nem volt, csak az álkonkrét szabadkozás (nem mi tehetünk róla…de…), viszont a kínai vakcinával kapcsolatos marketingmunka és túllihegés eluralta a közleményt. Továbbá az a fajta zsarolásízű bíztatás, miszerint, ha ennek vetjük magunkat alá, akkor már akár húsvétra is elérhetjük az országosan is megfelelő szintű beoltottságot. És akkor végre lazítani is lehetne.
ZSPB.: Mi a fő gond ezzel a „tájékoztatással”?
K.L.: Több bajom is van. Először is, ez nem tájékoztatás, hanem ugyanaz a kormányzati, erőszakos és féligazságokra építő propaganda, amely reggeltől estig árad az összes közszolgálati és kormány által irányított csatornából is. Már többedszer arról értesítenek, hogy az Álnok Nyugat az nem segít, de mi - szerencsére - magunk is megoldjuk, most éppen a kínai vakcinákkal. Ennyiben ez nem hír, hanem a szokásos kormányzati manipuláció. Másodszor pedig: nem igaz.
A kormányzati körlevelek és közlemények soha nem szeretik a Nyugatról származó vakcinák adatait - árát és mennyiségét - közölni, hanem csak ezt a vádaskodást ismételgetik. Az orosz és a kínai vakcinák kapcsán pedig állandóan röpködnek a milliók, de ezek a milliók mindig a tárgyalásokon elért számok/eredmények, a legtöbbször nincs közük ahhoz, ami ténylegesen és időben megérkezik. Ez kb. olyan jellegű tájékoztatás, mintha bemennél a boltba és kérnél két liter tejet, az eladó pedig hosszasan elmesélné neked: mennyi volt az idei össztejhozam. Hány tehéntől hány millió liter tejet kapott Magyarország népe? Ja, és pillanatnyilag neked nem tud adni egy litert sem, de ha a jövő héten jönnél, akkor biztosan lesz már, hiszen péntekre ígérték a szállítást…
Harmadszor pedig az sem igaz, hogy a nyugati vakcinák drágábbak lennének, és a kínai a legolcsóbb, mert amint a kormányzat feltűnően intenzív titkolódzása ellenére is kiderült: a legdrágább nyugati oltóanyag is fele annyiba kerül, mint a kínai. Negyedszer jöhetnének az érdemi-szakmai vitakérdések, a minősítés, az engedélyezés, a hatékonyság és az ellenőrizhetőség kapcsán, de ezekhez végképp nem értek. Viszont aki kíváncsi, az a mérvadó portálokon százával olvashatja mindazon nyitva maradt kérdéseket, amelyeket joggal szoktak feltenni. Összességében ez a február eddig azt mutatja, hogy a megfordított kocka, miszerint mostantól mi támadunk, lényegében azt jelenti, amit eddig is tudtunk, amit már tíz éve tanulhatunk és elszenvedünk. Azt, hogy ez a kormányzat minden probléma ürügyén azt hiszi, azt hirdeti és azt gyakorolja, hogy minden csak kommunikáció kérdése. Sajnos, a vírus nem tud erről, ezért pofátlanul tovább terjed akkor is, ha a kormány a szavak szintjén már legyőzte.
ZSPB.: És mi volt a jó hír?
K.L.: Ja az, nagyszerű és lélekemelő hír volt. Megszámolták, hogy hazánkban mostanság 16 445 fülesbagoly van, és 88 olyan településről is jelentették előfordulásukat, ahol korábban nem látták őket. Az összeszámolásukban mintegy ötszáz önkéntes és szakember vett részt, s ennek köszönhetően minden korábbihoz képest pontosabb képünk lehet a fülesbaglyok hollétéről. Végre valami, amit pontosan tudhatunk - sóhajtottam fel kedden, amikor megjelent ez a hír. Még szerencse, hogy a kormány nem vett részt a felmérésben, mert menet közben még a nemzeti konzultáció kérdőíveit is kitöltették volna a baglyokkal, ami elől azok inkább elmenekültek volna máshová.