Ő osztogat járványügyi tanácsokat Orbán Viktornak
Az ismét hatalmas kihívás elé állított egészségügyi dolgozóknak március 1-jéig kellett (volna) aláírniuk az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, mellyel kapcsolatban országszerte tört elő számos probléma. Ez vezetett oda, hogy 5500 dolgozó távozott a rendszerből pár nap alatt. A Szent Imre Kórházból 4 orvos, 2 rezidens és 17 ápoló távozott, de Orbán Viktor járványügyi tanácsadója szerint ez nem baj. Ő az a tanácsadó, akinek már annyi pozíciót osztott a NER, hogy talán ő maga sem tudja számon tartani.
Március 1-jén bejárta a magyar sajtónak azon (egyre kisebb) részét - ahol még nem uralkodott el a kormánypropaganda - egy Facebook-poszt, miszerint a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház intenzív osztályának 17 dolgozója „lekapcsolja a villanyt”, azaz nem írják alá az új szerződésüket. És mit mondott minderre a kórház főigazgatója, miniszterenöki főtanácsadó a kormánypropagandával kéz a kézben, az Origonak nyilatkozva? Hogy ez nem baj. A Szent Imre Kórházat az a Bedros J. Róbert vezeti, aki Orbán Viktor egyik tanácsadója, akire hivatkozva már évek óta számos felmondás történik a kórházban.
Bedros Jonathán Róbert Balassagyarmati születésű, a Szlovák határ melletti Kemencén nőtt fel, apja TSZ-vezető volt. Az orvosin szerzett diplomát, majd nőgyógyász szakvizsgát tett volna, de a kórház vezetésével konfliktusba került, így ez nem jött össze. Sok minden más viszont igen. Ahogy mondani szokták, minden volt, csak akasztott ember nem: a Miss Arizona című film színésze, a Westel reklámarca, politikai foglyokat ápoló reumatológus, fideszes képviselőjelölt, belügyminiszteri főtanácsos, a bioterrorizmus doktora, küzdött a kábítószer és az elhízás ellen (nem egyszerre), a TEK tanácsadója, kórházigazgató négy kórházban, köztársasági elnökök és miniszterek általi kitüntetett, majdnem-államtitkár, a Richter felügyelőbizottságának tagja és ahogy már említettük, Orbán Viktor tanácsadója.
Bedros tehát nem lett nőgyógyász, helyette leszerelt katonák, politikai foglyok reumatológiai kezelésébe kezdett a Belügyminisztériumi Központi Kórházban, az azóta elhunyt Halmy László professzor mentoráltjaként, aki valamiféle furcsa véletlen során pont jóban volt Bedros apjával. Itt vett át kezdőként egy megürült pozíciót, az egészségügyi felügyeleti osztály vezetője lett, így nemcsak magasabb pozícióba került, de kapcsolatai is lettek a Belügyminisztériumban. Mégis inkább a politika érdekelte: 1994-ben a Fidesz színeiben indult képviselőjelöltként, de csak 4. lett a körzetében, ez egyáltalán nem meglepő, bár ma már hihetetlennek tűnik, de annak idején a Fidesz 5,18%-kal jutott be a Parlamentbe és egy kis ellenzéki párt volt csupán a sok közül. Ehhez képest Bedros 9,4%-kal egészen jól teljesített.
Miután a politika nem jött be neki, maradt az egészségügyben. A BM-kórház igazgatóhelyettese volt, folyamatos ellentétben állva az MSZP későbbi egészségügyi miniszterével, Molnár Lajossal, aki az intézmény igazgatója volt – később viszont fordult a kocka és Bedros lett Molnár főnöke. Kettejük csatájában volt még egy jelentős szereplő: Pintér Sándor. Amikor Molnár kényszerszabadságra akarta küldeni Bedrost, Pintér kiállt mellette, majd később Pintér nevezte ki Bedrost, amit Molnár nem fogadott lelkesedéssel – Bedros közölte, hogy ki fogja rúgni Molnárt, aki egyébként nem sokkal később valóban távozott a kórházból. Bedrosnak nemcsak Pintér Sándor, de a néhai zenész, Zámbó Jimmy is jó barátja volt. Úgy hírlik, hogy a híres és befolyásos emberekkel szeretett jó kapcsolatokat ápolni. Más kérdés, hogy etikailag mennyire van rendben, hogy friss kórházigazgatóként 1999-ben Pintér Sándor több díjat is elismerést adott át neki, miközben botrányos körülmények között húsz orvost küldött el a BM-kórházból. A kirúgott orvosok Pintért kérték, hogy vizsgálja felül az ügyet, aki lepattintotta magáról a felelősséget, a Magyar Orvosi Kamara pedig nem jutott eredményre a vizsgálattal, sokak szerint éppen azért, mert nem mertek ujjat húzni Pintérrel.
Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet alapítója 2001-ben megírta, hogy a személycserék már a szakmai munka színvonalát veszélyeztetik – majd ettől függetlenül ugyan, de egy évvel később a BM-kórházban életét vesztette a kórház mulasztásai miatt. Halála után érthetetlen módon elcsendesedtek a viharok. Bedros folytatta tanulmányait, 2005-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetemen diplomázott, disszertációjának témája a bioterrorizmus volt. Az orvosok világában ez „könnyen szerzett” diploma, a szakirodalmak jegyzéke sem túl impozáns, továbbá érdekes, hogy katonai területen szerezte a diplomáját, mégis orvosi területen érvényesíti.
Lamperth Mónika belügyminiszter 2005-ben felmentette Bedrost az igazgatói megbízás alól, ezután a kistarcsai Flór Ferenc kórház élére nevezték ki. Ekkor alapította meg a Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek és Civilek Egyesületét (NATEA), a 2007-es tanácskozásuk címe: "a Migráció károsítja Ön, és környezete testi és lelki egészségét". Ismerős a téma valahonnan? 2007-ben pedig újabb szervezetet alapított: a Magyar Obeszteziológai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT), mellyel az elhízástudományt hozta be Magyarországra. Ennek nemcsak a cikk elején már említett Halmy professzor, de Pados Gyula professzor is tagja volt, illetve sokak mellett Merkely BélaCovid-celeb is.
Bedros 2011 óta a Szent Imre Kórház igazgatója, emellett a Richter felügyelőbizottságának is tagja, ami azért felvet etikai aggályokat: ha egy igazgató pénzt kap azért, hogy egy gyógyszergyár fb-tagja legyen, az nem jelenti-e azt, hogy a kórház előnyben részesíti a Richter készítményeit, akkor is, ha esetleg adott betegnek nem az a legmegfelelőbb? A kérdés természetesen költői. 2005-ban Bedros neve is felmerült, mint lehetséges egészségügyi államtitkár, ám ő valamiért nem kívánt élni a lehetőséggel.
A Szent Imrében 2015-ban egyszerre 6 aneszteziológus állt fel, ezzel megnehezítve az ellátás folytonosságát. A kilépők a kórház és különösen Bedros vezetési stílusát panaszolták: Bedros megtiltotta nekik, hogy a folyosókon nevetni merjenek, vagy a mobiltelefonjukat használják. Nem volt elég felszerelés, rosszak voltak a munkakörülmények. Bedros nagyon büszke volt arra, hogy alacsonyan tartotta a kórház nyilvántartott adósságait, azonban ez azzal is járt, hogy nem kaphatott a kórház annyi pénzt, tehát alacsonyak voltak a bérek, mivel nem lehetett fizetett túlórákat vállalni. Ugyankkor a trükközések úgy történtek, hogy duplán alkalmazták az orvosokat, közalkalmazottként és számlásként is. Az anesztesek felmondása nagy vihart kavart, de Bedros „főigazgató főorvos, főtanácsos, egyetemi tanár, orvos igazgató, kórházvezető” széke mégis stabil maradt.
Bedros nemrégiben a kormánypárti propagandaoldalnak, az Origónak nyilatkozta, hogy egy hétvége alatt akár 1-1,2 millió embert is be tudnak oltani, ehhez képest alig több mint 70 ezer ember oltását is le kellett mondani, mert nem tudták azt megszervezni. Egy éve tart a járvány, egy éve lehetne azon dolgozni, hogy minden szervezetten működjön, tervek legyenek. De nincsenek, amiben Bedrosnak, mint tanácsadónak is jelentős felelőssége van.
Adott tehát egy ember, aki számtalan konfliktus és szakmai hiba ellenére mégis a legmagasabb szinteken mozog, az elmondások szerint a látszat mindig fontosabb neki, mint a lényeg és talán nem túlzás a hatalommániás jelzővel illetni. Ő osztogat járványügyi tanácsokat Orbán Viktornak. Vagyis, a magyar emberek egészségére jelentős befolyással bír.