Korai az iskolanyitás? A diákmozgalom szerint igen!
Az ellenzéki pártok hónapokkal ezelőtt felhívták már a kormány figyelmét arra, hogy a pedagógusokat fokozott veszélyeztetettségük okán előre kellene venni az oltási sorban. Nemcsak azért, mert kis helyre vannak összezárva a diákokkal, maszkviselési kötelezettség nélkül, de azért is, mert el van öregedve a pedagógustársadalom, így különösen veszélyeztetettek.
A kormány április 19-ére teszi az iskolanyitást, a középiskolák esetén ezt Orbán Viktor pénteki interjúja alapján május 10-re tolták ki. Március 28-án jelentették be, hogy a pedagógusokat a korábbi ellenzéki javaslatnak megfelelően, ám annál jóval később elkezdi soron kívül beoltani, elsősorban a nagyobb mennyiségben érkező Pfizer vakcinákkal. A szakképzésben dolgozó tanárok közül sokan azonban csak április 10-e körül kerülnek sorra. Miért ennyire fontosak a dátumok? A Pfizer vakcina első dózisa nagyjából a beadást követő 2 hét elteltével ad a súlyos megbetegedések ellen kb. 80 százalékos védelmet. Ezt követően a 35. napon adják be a 2. dózist, ennek kettős szerepe van: egyrészt ha nem lenne második dózis, a 80 százalékos védelem elkezdene csökkenni, másrészt viszont nemcsak a csökkenés megakadályozása, hanem a védelem további növelése is fontos cél. A 35. napon beadott 2. dózistól számított 2 hét elteltével mondható el, hogy kialakult a közel 100%-os védelem. Ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus április 1-jén kapta meg a vakcinát, akkor a teljes védettségre az április 19-ei nyitáshoz képest pontosan egy hónappal később, május 19-én számíthat. Egy hónapig tehát gyakorlatilag hazárdjátékot űzne vele a kormány. És nemcsak vele, de a diákokkal is, akikre az új típusú mutáns vírusok sajnos szintén egyre veszélyesebbek.
A helyzetről az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) alelnökét és egyben szóvivőjét kérdeztük.
"Szerintünk felelőtlen döntés megnyitni az iskolákat április 19-én, hiszen pont érettségi előtti időszakról beszélünk, amikor az érettségizők megfertőződhetnek, aminek következtében nem fogják tudni letenni az írásbeli érettségi vizsgájukat. Az nagyon jó, hogy a pedagógusokat beoltják, de ez nem óvja meg azokat a diákokat, akik krónikus betegségben szenvednek, az érettségizőket, arról nem beszélve, hogy a diákok hazavihetik a megbetegedést. Mi azt látjuk, hogy biztonságosan csak a következő félévben lehet megnyitni az iskolákat. Azt szeretnénk, hogy ez a félév még távoktatásban menjen végig, majd alaposan felkészülve a következő félévben térjenek vissza a diákok az intézményekbe" – fogalmazott Sipos Ferenc Norbert.
Úgy tűnik, hogy a kormány ennek végül eleget tesz, valószínűleg rájöttek, hogy ezek a fiatalok jövőre már szavaznak. Az ADOM elkötelezett a biztonságos tanítás mellett, ezt az is alátámasztja, hogy korrepetálásokat szerveznek a 7-10. osztályosok részére, önkéntes középiskolások segítségével. Az érettségi vizsgákra való felkészülést azonban nehezen lehet úgy megoldani, hogy közben alig volt a diákoknak közvetlen kontaktjuk a tanáraikkal és diáktársaikkal. Erről így beszélt:
"Azt látjuk, hogy a kormány nem hátrál abban a kérdésben, hogy minden vizsgát személyesen tartsanak meg. Szerintünk ez egy április 19-ei nyitással veszélybe kerülne, hiszen így lehetőségük lenne a diákoknak ebben a két hétben a megfertőződésre, karanténba kerülésre, ami felelőtlen döntés a kormány részéről. Az érettségi vizsgákkal egyébként több javaslatot is kidolgoztunk, köztük azt, hogy idén a tavalyihoz hasonlóan ne tartsanak meg szóbeliket, csak írásbeliket és az utolsó tanév anyaga ne legyen hangsúlyos. De javasoltuk azt is, hogy hirdessenek meg idén nyáron egy második érettségi időpontot is azok számára, akik a Covid-járvány miatt nem tudnak részt venni az érettségi vizsgákon, de idén még szeretnének továbbtanulni."
Most úgy döntött a kormány, hogy idén is kizárólag írásbeli vizsgák lesznek, ám nagyon fontos a javaslat többi eleme is, azokra egyelőre nem reagáltak. Mindamellett, hogy a biztonság az elsődleges, nem megkerülhető a kérdés, hogy milyen hatással lehet az online oktatás a diákok mentális egészségére. De vajon hogyan viselik az online oktatást és a baráti találkozásaik csökkenését?
"Nagyon nehezen, főleg a végzős évfolyam esett ki olyan élményekből, amit nem lehet pótolni. Ez az érettségizők és minden diák számára különösen nehéz helyzet. Mindenkit másként érint ez az időszak, van ahol nincsen megfelelő technikai háttér ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a digitális oktatásba, hiszen nem jut minden diáknak a családban külön eszköz erre, de vannak olyan diákok is, akik elveszítették munkájukat, nem tudnak otthon emiatt segíteni. Szóval ez egy olyan időszak, amely bizonyos szinten minden diákot érint. Számos negatív hatása van a diákokra nézve annak, hogy online térben zajlik az oktatás. A baráti kapcsolatokat, osztálytársi közösségeket nehéz egyben tartani egy online térben és ez sokakat demotiválhat akár a tanulásban is. Arról nem beszélve, hogy a tanáraikkal sem tudnak sok esetben beszélgetni, nem tudják megkérdezni négyszemközt óra után, ha valamit nem értenek vagy ha valami nézeteltérés történt" – mondja az ADOM alelnöke.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hatályos Munka törvénykönyve (Mt) alapján jogszerűen megtagadható a pedagógusok részéről, hogy személyesen vegyenek részt az órákon, tehát nem a munkavégzést, hanem a személyes jelenlétet tagadhatják meg és továbbra is a minden hátrányával együtt még mindig biztonságosabb digitális térben tarthatják az oktatást. A Mt ugyanis kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha azzal más személy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, továbbá lehetősége van megtagadni az utasítás teljesítését, ha azzal a saját életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Az ADOM létrehozott egy eseményt a Facebookon „Nem megyünk suliba április 19-től címmel”, melyhez egyre többen csatlakoznak, beleértve az általános iskolás és óvodás gyerekek szüleit is.