Tersánszky Józsi Jenő nem félt kigúnyolni Rákosi Mátyást

Tersánszky Józsi Jenő nem félt kigúnyolni Rákosi Mátyást
Fotó: mult-kor.hu

Hajnalig tartó pesti és budai csavargások jellemezték az olykor a Krisztinavárosban vidáman tilinkózó páratlan tehetségű írót. Tersánszky Józsi Jenő igazi, magával ragadó karakterét 1920-ban Bécsben egy valódi farkashoz hasonlították, noha később egy rendkívül kedves, bűbájos ember hírében állt, aki azért büszke volt fizikai erejére is.

Köztudomású volt az, hogy az író egyik törzshelyén, a Greguss utcai borozóban a fizikai munkástól kezdve az egyetemi tanárig, bárkivel tudott egy jót beszélgetni. Az Ady Endre által is méltatott, első, igazi háborús regénynek nevezett Viszontlátásra, drága alkotója nem titkolt szimpátiával viseltetett a kommunizmus iránt, mégis szilenciumra ítélték, miután a diktátort és rendszerét kigúnyolta A nadrágtartógyáros című novellájával. Tersánszky Józsi Jenő ez utóbbi művével akart görbetükröt tartani Rákosi Mátyás és igazságtalan rendszere elé a diktátor 60. születésnapjára szánt köszöntő kötetben.

Az élete során öngyilkosságot is megkísérelt, az Erzsébet-hídról a Dunába ugró író karrierje korántsem volt mentes a nagy hullámvölgyektől. Igazi átütő sikert Kakuk Marci című regényeivel alkotott, noha számtalan más nagyszerű írásával is bizonyította írói tehetségét, amelyet többször Baumgarten-majd egyszer Kossuth-díjjal is elismertek.

A krisztinavárosi Avar utcában mintegy három évtizedet eltöltő író valósággal vonzotta a különc, regénybe illő figurákat, akikről nem csak felnőtteknek, hanem gyerekeknek is rendkívül jól tudott mesélni. Misi mókus kalandjai című művéből készített bábjáték máig az egyik legnépszerűbb előadás a bábszínházakban, gyerekeknek írt történetei közül néhány az általános iskolás korosztálynak szánt tankönyvekben is megtalálhatóak.

A rendkívül termékeny író 1944-ben zsidókat is mentett és egész életében tiltakozott az önkényes, kirekesztő és másokat megbélyegző rendszerek ellen. Tersánszky Józsi Jenő 52 évvel ezelőtt, ezen a napon lépett ki az élők sorából és hagyta itt örökül páratlan gazdagságú irodalmi műveit, amelyeket ma is szívesen olvasnak a fiatalabb és az idősebb generációk is.