Kéri László: A Fidesz már nem bízik abban, hogy 2022-ben nyerő lap lehet a leküzdött járvány
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét.
Zsúrpubi: Hetek óta érzékelhettük a járvány visszaszorulását, miként az oltási aktivitás lanyhulását is. Kell még aggódnunk?
Kéri László: Meglepett, hogy a héten befejeződött a mindennapos adatok közlése, mert még most is többféle okunk lenne a későbbiek miatt aggódnunk. Mindenesetre az életünkből eltűnik az Operatív törzs, nem fogjuk hallani az újabb megbetegedések híreit, miként ama több tízezernyi emberről sem lesz nagyon szó, akik még most is fertőzöttnek tekinthetők. Maradnak a viták az igazolványok várható sorsáról, meg még ezerféle más tanulságok, következtetések levonását sem fogjuk megúszni. Szórványos, szakértői tamáskodásokat ugyan még hallhatunk arról, mintha nem ártana felkészülnünk egy esetleges negyedik hullám eljövetelére sem. Minderre még maga a kormányfő is utalt egy félmondat erejéig a sokrétű és folyamatos heti szereplései során.
ZSPB.: Ez a hét megint Orbán Viktor szerepléseitől volt hangos.
K.L.: Mindenféle túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mögöttünk hagyott hetet teljes egészében lefoglalta és a médiateret kitöltötte a szerdai, csütörtöki és pénteki szereplésével. A hétvégén már átvedlett egyszerű szurkolóvá, de az a helyzet, hogy még leginkább ez az a szerepkör, amelyben maximálisan otthon lehet. Nem is hagyta ki, azonnal megszólalt még a grandiózus méretűvé turbózott: „térdepeljünk? - ne térdepeljünk” vitában is. A három főbb megjelenése viszont bőséggel ellátta a hazai újságírást munkával, sőt még a közvélemény-kutatókat is, hiszen tüstént mérni kezdték az általa beharangozott ígéretek hatékonyságát. Haladjunk talán sorjában, kezdjük a szerdai produkciójával.
Nem kérdés, hogy a jövő évre - mit tesz isten - éppen a választások körüli időkre beígért, nagyszabású adó-visszatérítési bejelentése keltette a legnagyobb visszahangot. Röviden annyit mondanék csupán, hogy ilyen és hasonló ígéretektől lesz hangos a következő tíz hónap, s együtt fogjuk ízlelgetni a többi, korábbi jótétemények számszerűsített, majdan valószínűleg utcai plakátokról is olvasható milliárdjaival, amelyeket mi, derék állampolgárok a jótékonyságra páratlanul hajlamos kormánytól kapni fogunk.
A megszólaló közgazdászok kivétel nélkül valamennyien szóvá tették, hogy éppen alig tettük túl magunkat a jövő évi költségvetési javaslatok problematikus elemein, és ezek a vadonatúj ötletek még ezekben sem voltak kimutathatók. Magyarán, csak azt szeretném neked mondani, hogy e most elindult ígérgetési hulláma hagyományos gazdaságpolitikai megítélés jegyében aligha lesz értelmezhető, mert hetente fognak röpködni a különféle milliárdok, és az lesz a benyomásunk, hogy valamennyi szóba jöhető társadalmi csoport bekerülhet a megjutalmazandók körében. A szavak és a propaganda szintjén egészen bizonyosan. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Fidesz kampánystábja ma már nem bízik abban, hogy a jövő tavaszon nyerőlap lehet a leküzdött járvány, mert akkor már nem fog számítani, vagy az is lehet, hogy ők is tudják: nem a kormány győzte le a járványt, hanem ennél sokkal összetettebb helyzetről van szó. Olyan problémahalomról, amelyet nem lehetséges leegyszerűsíteni majd a megszokott fekete-fehér képletre. Nem véletlen, hogy már a pénteki rádiós monológjában újra előjött a migránsválság újbóli belengetésével. egyszóval, elkezdődött a választói táborok érzékenységének tesztelése és a párhuzamos jutalmazásuk.
ZSPB.: Érdekes volt látni, hogy váratlanul kitette magát a számára teljesen szokatlan újságírói kérdezősködés kockázatának.
K.L.: Ez talán azt sejteti, hogy az éleződő választási versenyből sokkal személyesebben fogja kivenni a részét, mint 2010 óta bármikor. A csütörtöki megjelenésekor kénytelen volt válaszolni olyan kérdésekre is, amelyekkel nem szokták zaklatni, igaz, az érdemi válaszokat sikerült megkerülnie. A hét egyik leghangosabb eseménye lett az évenkénti milliárdos lista szokásos publikálása, ilyenkor néhány napon át nevekre lebontva lehet számszerűsíteni a Fidesz elit-átalakító törekvésének a szembetűnő eredményeit.
Orbán ezt a lehetőséget is igyekezet a maga világképe megerősítéseként kihasználni, s képes volt előállni azzal a képtelenséggel, miszerint e milliárdos réteg elsöprő többségében még mindig baloldali kötődésű. Személy szerint Mészáros és a maga családtagjai gazdagodását is álságos magyarázatokkal próbálta súlytalanítani, holott az igazi probléma az lenne, hogy e réteg még a válság másfél éve során is páratlan ütemben tudott tovább gazdagodni.
Ez lenne az a valóságos kérdés, amelynek tisztességes megmagyarázása a megszokott szellemeskedő parádriposztok helyett érdemi elemzést igényelne.
ZSPB.: Azt persze tudjuk, hogy tőle aligha várhatjuk ezt.
K.L.: Ez is igaz, és a hét kevésbé reflektorfénybe került ügyei között éppen ezért érdemes megemlékeznünk az ellenzékről, kétszeresen is. Először is, bemutatták az hat ellenzéki pártnak a társadalmi vitára ajánlott programját, amelynek a kilenc pontja között három-négy is közvetlen módon érinti és korrigálni szeretné a kialakult társadalmi egyenlőtlenségek legkevésbé indokolható, elviselhető okait és következményeit. Karácsony Gergő és a mögötte megszerveződő 99-mozgalom úgyszintén a héten jelentette meg a maga „kárpótlási programját” és az ő kilenc pontjának a többsége kifejezetten az előbb emlegetett igazságtalanságokon kívánna változtatni. S még valami: Mi e beszélgetésekben nem szoktunk külpolitikai vonatkozású eseményekkel foglalatoskodni, de éppen e legutolsónak emlegetett -egészségtelen és igazságtalan - vagyoni polarizáció miatt vert fel nagy port a G7-találkozón felvetett adóztatási javaslat, amelynek elfogadtatása révén éppen a leggazdagabbakat minden eddiginél erőteljesebben vonnák be a közteherviselés körébe. Szóval, ezen ellenzéki elképzelések ezúttal nagyon is beleilleszkednének a legújabb nemzetközi vonulatokba is.