Hollik István szerint "élet legfontosabb kérdéseit fogja tartalmazni a 11. nemzeti konzultáció"
Kezdődhetne akár azzal, hogy miért van szükség nemzeti konzultációra? Mi lenne, ha nem lenne? Már-már filózófiai szintézis magasságában a fideszes kommunikáció.
Hamarosan kezdetét veszi a 11. nemzeti konzultáció, ami a járvány utáni élet legfontosabb kérdéseit fogja tartalmazni - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez szerdán eljuttatott videonyilatkozatban.
Hollik István megjegyezte, a konzultációs ívek kézbesítése még el sem kezdődött, a baloldal máris megtámadta azt, feleslegesnek nevezve a konzultációt. Pedig ugye egyáltalán nem felesleges...
Mint ismert, szinte ahogy elindult a nyitásról szóló nemzeti konzultáció, Orbánék bejelentették, hogy zárni kell. Ez volt a legutóbbi, "az élet legfontosabb kérdéseiről szóló" kérdőív, amit röhejesen kevesen töltöttek ki.
Bár ez a bullshit ezúttal online történt, azért az adófizetőknek így is pénzbe került. A nagyonsokadik konzultáció ráadásul már a nagyonsokadik adóforint-zabáló.
Kicsit több mint egy évvel ezelőtt, még a koronavírus-járvány hazai kirobbanása előtt is épp egy nemzeti konzultációt jelentett be Orbán a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén, mert „egyes aktivistacsoportok számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”. Vagyis az általuk megteremtett „börtönbizniszről” konzultáltak az általuk megszerkesztett kérdések és válaszok alapján. Ezt a baromságot végül elsöpörte a pandémia, és még kevesebb értelmet nyert, mint a korábbiak. Már ha a semminél lehet valaminek több értelme.
Korábban egy 168 Óra által megkérdezett szakértő elmondta, hogy egyetlen nemzeti konzultáció árából akár ezer országos, reprezentatív közvélemény-kutatást lehetne készíteni, hiszen ezek kérdőíveinek, adatgyűjtésének és az adatok feldolgozásának ára 1,5 és 2 millió forint között mozog. De az nem lenne fideszes propagandaanyag, így nem kell.
2010 óta számos konzultáció pörgött le, értelmük azon kívül, hogy a fideszes sajtótájékoztatókon lobogtak a kormánypárti politikusok kezében, semmi nem volt, és ezzel párhuzamosan a rájuk költött pénz is a WC-n húzódott le:
- Már 2010 szeptemberében konzultáltak a nyugdíjasokkal a nyugdíjukról és más támogatásokról. Akkor 2,8 millió kiküldött példányból 200 ezer jött csak vissza, a költségek pedig 220-230 millió forintra rúgtak.
- 2011-ben az Alaptörvényről konzultált a kormány, valamennyi magyar választókorú állampolgárral. Akkor 920 ezren küldték vissza, miközben 750-800 millió forintba került az adófizetőknek.
- Ugyanúgy 2011-ben a választópolgárok postaládájába került az úgynevezett szociális konzultáció is. Ezt több mint egymillióan küldték vissza, de Jóri András adatvédelmi biztos határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését, azok ugyanis sértették az adatvédelmi törvény egyes passzusait.
- 2012 őszén a kormány gazdasági konzultációt indított a teljes választókorú lakosság körében, ám a nyolcmillióból mintegy 700 ezren küldték vissza, miközben a posta és feldolgozási költségek ekkorra már összesen 976 millió forintra rúgtak. Még ebben az évben a munkahely-védelmi akciótervről is konzultáltak Orbánék, ami további 508 millió forintba fájt.
- 2015-ben aztán megérkeztünk a fő attrakcióhoz, ami azóta is a Fidesz kommunikációjának vezérfonala: a migráció. A „Bevándorlásról és terrorizmusról” szóló kérdőívet 1 millióan küldték vissza, a költségek 960 milliósra duzzadtak.
- 2017 márciusában a migrációból fakadóan eljutottak az „Állítsuk meg Brüsszelt” című újabb bullshithez is, ez minden korábbinál nagyobb, 1,2 milliárdos összeggel rövidítette a központi költségvetést, a pénztárcánkat. Ez a konzultáció a kormányzati kommunikációban történelmi sikernek lett elkönyvelve, hiszen több mint 1,6 millióan küldték vissza
- 2017 szeptemberében a Soros-terv ügyében is kérdőíveket postáztak, amit a legsikeresebb konzultációnak neveztek, ám a kormány nem nagyon akarta elárulni, mennyibe került. Az Átlátszó kiderítette, hogy az első 2017-es nemzeti konzultáció reklámkampányának összköltsége nettó 7,2 milliárd forint volt
- 2018-ban – szintén rendkívül szükséges lépésként – jött a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció a kormány közlése szerint a kérdőíveket 1 millió 382 ezren küldték vissza, így ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció
Ezek a kiadások ráadásul korántsem teljesek, hiszen ebben nincsenek benne a hirdetési kiadások, plakátkampányokat. Jelentjük: az még drágább. A 2017-es első és második nemzeti konzultációhoz pl. több részletben rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseket bő 12 milliárd forint értékben. Az összegből közel 4 milliárd forint Mészáros Lőrinc médiacégeihez került, de más NER-közeli vállalkozók is jól jártak a propagandakampányokkal.
Ezek közül milliárdok közül természetesen mind jó helyre ment. A nemzeti konzultáció meghatározó erejéről beszél az alábbi videóban Hollik István is. Sok szerencsét annak, aki meg kívánja hallgatni: