Ki volt az a magyar nyomdász, aki irtózott az irodalmi és művészeti selejt előállításától?
A magyar nyomdászat-és könyvkötészet egyik legnagyobb alakja egy gyomai, sokgyermekes zsidó családból származott. A Borsszem Jankó című politikai élclapba betű-, szó-, és képrejtvényeket is publikáló Kner Izidor huszonkét éves korában nyitotta meg nyomdáját.
A később saját aforizmagyűjteményt is megjelentető kifogyhatatlanul ötletelő nyomdász napi bő tizenhatórai erős, fizikai munka után is vette a fáradságot és a szakma züllött technikai, kereskedelemi állapotát ostorozó cikkeket írt. Kemény munkával és kitartással teli életútjáról Fél évszázad mezsgyéjén című önéletírásában olvashatunk, ahol részletesen írt küzdelmeiről és sikereiről, amelyeket a gyomai Kner-nyomda felvirágoztatása során átélt.
Kner Izidor nyomdaipari vállalkozása tizenkilencedik század utolsó évtizedeiben és a századfordulón élte fénykorát. Az igazi fellendülést a közigazgatási nyomtatványok jelentették számára. Az 1900-as évek elején a korabeli Magyarország településeinek fele nyomdai megrendelője volt. Óriási sikert és a lipcsei Nemzetközi Könyvipari és Grafikai Kiállítás aranyérmét hozták meg művészi módon kivitelezett báli meghívói, amelyeket olyan képzőművészek rajzoltak meg, mint például Csók István vagy Bernáth Sándor, illetve Pechán József. A báli meghívók magas színvonalú, világviszonylatban is első osztályú megtervezésében nagy szerepe volt Lyka Károlynak is, aki segített Kner Izidornak a megfelelő művészek megtalálásában.
Az első világháború előtt már közel száz alkalmazottal működő Kner-nyomdát Trianon után súlyos veszteségek érték, mégsem adták fel a reményt és Kner Izidor gyermekeivel együtt küzdött a megmaradásért.
A Nyugat folyóiratban 1935-ben írt Tersánszky Józsi Jenő nekrológot a nyomdász halálára. Az író szerint valami furcsa szenvedély vezette Kner Izidort a szép és művészi iránt, amit nem másított meg az üzleti siker.
„Irtózott az irodalmi, művészeti selejt előállításától, mint a szeméttől”
- foglalta össze a 75 éves korában elhunyt nyomdász hitvallásának lényegét Tersánszky.