"Nálunk a cenzor a szellemnek vámszedője"
Ma van a nemzetközi sajtószabadság napja. A sajtószabadság eltiprása az évszázadok során sokszor lett az éppen regnáló hatalom fennmaradásának kedvelt eszköze.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a sajtószabadság világnapjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez.
Magyarországon 2022-ben erről csak álmodozni lehet.
"Szabad sajtó nélkül a közvéleménynek uralkodni nem lehet. Hogyan fejlődjék oly hatalmassá a közszellem, hol annak forrása betömetik, eltemettetik? Ami a beszédre nézve a nyelv: az a gondolatra a sajtó. Ha a nyelv lebilincseltetik, hiába fog a szív érezni, hiába fog mozogni az ajak… nem szólhat: érzelmeit ki nem fejezheti. De ki engedné nyelvét így lebilincseltetni?”
- fogalmazott az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésekor Vasvári Pál.
A "márciusi ifjak" egyik meghatározó alakja a kezdetektől fogva részt vett a forradalomban. A történész, író és politikus Vasvári nem ismert pardont, ha a sajtó cenzúrájáról, vagyis a közvélemény mesterséges alakításáról volt szó.
A 12 pont megalkotásában és később a Batthyány-kormány munkájában is szerepet vállaló lánglelkű, elhivatott ifjú a szabadságharcban katonai szolgálat teljesítése közben veszítette életét. 1848. március 15-én Vasvári a következőképpen beszélt a cenzúrázott sajtóról:
„Köztünk és a sajtó között ott állt a cenzor, a jezsuita, s meggyilkolá az ébredő szellemet. Gondolataink csak az ő kegyelméből jöhettek napvilágra: eszméinket meggyilkolá vagy megbénítá kénye-kedve szerint. Nálunk a cenzor a szellemnek vámszedője.”
Mit mondana a mai magyar közéletre Vasvári Pál?