Rekord infláció: Az Orbán-kormány nyugdíjemelése még az áremelkedést sem követi
Brutális módon szálltak el az árak, a kormány mégis elégedett. Az árstop szerintük bevált.
Áprilisban 9,5 százalékos volt az éves infláció – közölte a KSH kedden. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak tavaly július óta tartó dinamikus emelkedési trendje tovább tart.
Utoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz éve volt példa ennél nagyobb mértékű áremelkedésre.
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben legerősebben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Ezen belül a margarinok ára 38 százalékkal nőtt, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5 százalékkal, a sajté 28,9 százalékkal, de több mint negyedével lett drágább a tojás is (26,7 százalék), a tejtermékek 22,5, míg a péksütemények 20 százalékkal drágultak. A bútorok ára szintén az átlagot jócskán meghaladó mértékben, 17-18 százalékkal nőtt, és csaknem 15 százalékos volt a használt autók árának emelkedése.
Mindez azt is jelenti, hogy például az Orbán-kormány nyugdíjemelése még az áremelkedést sem követi. A gyakorlatban tehát lejtőre került a hazai nyugdíjak vásárlóértéke, hasonlóan a magyar bérekhez.
Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott és tartozik most is. Talán nem rugaszkodunk el a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ezekben a számokban benne van az elmúlt 30 év magyar politikájának minden nyomorúsága.
A kormány szerint az árstop bevált, és sikerként könyvelték el, hogy csökkent az infláció. A fenti adatokból látszik, micsoda siker.
Az év egészében átlagosan 10,3 százalék lehet az infláció Magyarországon, és ez 2023-ra is csak 6,4 százalékra mérséklődik majd – ezt közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legutóbbi előrejelzésében.
A Jobbik egyébként régóta szorgalmazza, hogy a válságra való tekintettet engedjék el az alapvető élelmiszerek áfáját. A kormány részéről ez süket fülekre talál.