A kitörés összes tisztjeinek töredéke volt érintett nemzetiszocialista bűncselekményekben
"A magyar főváros ostroma a második világháború öt legvéresebb város ostromához tartozott."- írja Ungváry Krisztián Utak a Senkiföldjén- Kitörés 1945 című kötetében, amely a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg. A neves történész szerző tényközlő megállapítását azonban azzal folytatja, hogy "ennek ellenére Budapest ostroma alig van jelen a nemzetközi tudományos élet horizontján."
"A budapesti védősereg kitörési kísérlete közel 20000 ember halálát jelentette a hadművelet 3-5 napja alatt."- tudhatjuk meg az említett kötetből. A rendszerváltás előtt kockázatos volt második világháborús harci élményekről írni. A pártállam szempontjait kellett előtérbe helyezni, ha tudományos szempontból akart egy kutató foglalkozni a témával. Ungváry Krisztián legújabb kötetében a történelmi tényekre támaszkodva foglalja össze a hadműveletről rendelkezésre álló forrásokat. Olyan kényes kérdésekre is keresi a választ kötetében, hogy tehetők-e felelőssé a vezetés bűncselekményeiért a parancsot teljesítő katonák, valamint a könyv utolsó egységét kitevő visszaemlékezések és interjúk közlésével a szerző a náci hatalmi rendszer katonákra gyakorolt kényszerítő befolyását is feltárja.
A kitörés, mint hadművelet öngyilkos és értelmetlen vállalkozás volt- állapítja meg kötetében Ungváry Krisztián, majd könyvében részletesen bemutatja az esély nélküli vállalkozás eseményeit: "Rettenetes áldozatok árán, de a német csapatok majdnem fele, körülbelül 10000 fő eljutott a budai hegyek nyugati és északi pereméig...Elképesztő kohéziós erőről tettek tanúbizonyságot, hogy egyáltalán a Zsámbéki.-medence széléig eljutottak." Valóban csak a náci ideológia által megfertőzött, tömeggyilkos katonák halálát jelentette ez a hadművelet? A kitörésben való részvételnek elsősorban nem elvont ideológiai okai voltak- a túlélés ösztöne volt meghatározó- olvashatjuk a történész szerző könyvében. A kitörés összes tisztjeinek töredéke, de a sikeresen kitörő SS-tiszteknek viszont már nem teljesen jelentéktelen halmaza volt érintett nemzetiszocialista bűncselekményekben.- tárja fel az igazságot az Utak a Senkiföldjén című kötet lapjain a szerző, amely könyvben öt tanulmány és tizenhét visszaemlékezés illetve interjú segíti hozzá az érdeklődő olvasókat a kitörés körülményeinek mélyebb megértéséhez. Hogyan sorozták be a katonákat?Milyen kényszerítő erőkkel érte el a hatalom a náci ideológiával sok esetben azonosulni egyáltalán nem tudó férfiaknál a háborúban való részvételt? Milyen traumatikus hatást gyakorolt a rettenetesen sok emberáldozatot követelő kitörés a túlélőkre? Hogyan vált kitörölhetetlen és felejthetetlen véres mementóvá a szörnyű megpróbáltatásokat átélt katonák emlékezetében 1945 február 11-ei kitörés kísérlete?Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Ungváry Krisztián hiánypótló kötetéből.
