Közeleg a választás: megint aprópénzzel veszik meg a nyugdíjasokat

Bár a Fidesz egy komplett kamu és gyűlöletkampányt épített Vona Gábor fideszes nyugdíjasokról írt szavaira, valójában a kormánypárt az, aki olcsón megvehető, megvezethető biomasszának tekinti a nyugdíjas társadalmat.

Nem sokkal több, mint fél év van hátra a 2018-as választásokig. Ez tipikusan az az időszak, mikor Orbán az elődeihez híven elkezdi felvásárolni a nyugdíjasok szavazatait. Az ősz mellett ilyenkor köszöntenek be a szemérmetlen ígérgetés, majd annak aprópénzre váltásának hónapjai, mellyel valójában nem a munkában megfáradt nagyszüleink életét kívánják könnyebbé tenni, hanem látszatintézkedéssel aljas módon verik át a palánkon az arra fogékonyakat.

Öregségi nyugdíjban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság júniusi adatai szerint valamivel több, mint 2 millió 21 ezer magyar állampolgár részesül. Ez a szám bőven elég egy választási győzelemhez, így az emberéletek pusztán szavazólapokon villogó x-ként jelennek meg a kormánypárti tekintetekben.

Legutóbb a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárának sikerült ezt az elvet magáévá tenni. Banai Péter Benő a Világgazdaságnak adott interjújában megpendített egy szirén éneknek is betudható dallamot: 

Az idén először a 3 százalékos emelésen kívül valószínűleg prémiumot is kaphatnak a nyugdíjasok.

Pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című propaganda műsorában Orbán is belengette, hogy ő úgy gondolja, hogy a novemberi gazdasági adatok szemléje után még idén ősszel nyugdíj-kiegészítést kaphatnak a nyugdíjasok.

És hogy ez mire jó az emberi életek szavazatra való beváltásán kívül? Nézzük a számokat! Az egy főre jutó öregségi nyugdíj jelenleg átlagosan havi 124 ezer forint. 2015-ben 1,8 százalékos volt a nyugdíjemelés. 2016-ban 1,6 százalék, aminek ugye Bözsi néni nagyon örült. Ekkor az átlag nyugdíj 121 731 forint volt. Ennek az összegnek az 1,6 százaléka 1947 forint. Kb. ennyivel markolhattak fel többet tavaly a nyugdíjasok. Talán nem rugaszkodunk el a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ebben a számban benne van az elmúlt 27 év magyar politikájának minden nyomorúsága.

Bayer Zsóti erre vajon miért nem fakad ki a rá jellemző alávaló suttyósággal, hogy „mi a teleb@szott lóf@szra elég 1947 forint manapság”? Ezt nevezi a kormány amúgy „infláció feletti nyugdíjemelésnek”. Ami mellé még odavágtak 10 ezer forint névértékű Erzsébet-utalványt. Abból azért már indulhat a habzsi-dőzsi. A 3 százalék pedig egyenesen luxusnyugdíj!

Apropó luxusnyugdíj: az átlag azért ilyen „magas”, 124 ezer forint, mert egy jelentős réteg rendelkezik még a Kádár-korszakból magával hozott kiemelkedő - 2 millió forintot is meghaladó - állami “luxusnyugdíjjal”. Ez is kuriózum.

Mindemellett a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik a korábbi 62 évről 65 évre, épp most értük el az emelés közepét, hisz jelenleg 63,5 évvel lehet nyugdíjba vonulni. A következő lépcső 2019 lesz, akkor emelkedik 64 évre a korhatár, majd újabb kétszer féléves lépés után 2022-ben áll be a megcélzott 65 éves korhatár.

Így javított az elmúlt hét évben a kormány a nyugdíjasok helyzetén. És így lesznek a Rozi nénik, meg a Bözsi nénik. Pedig senki más nem érzi jobban, mint ők a saját bőrükön, hogy hosszú távon az életminőségük egy dekányit nem javul. Vajon mindezt elintézik annyival, hogy legalább a Viktor megpróbálta?

Igen, megpróbálta. Csak nem megsegíteni, hanem megvenni őket.