Képtelen „megrendszabályozni” a civil drónokat a Fidesz

Képtelen „megrendszabályozni” a civil drónokat a Fidesz

Éppen három éve riogat azzal az Orbán-kormány, hogy a drónok magyarországi használatára vonatkozó jogszabállyal rukkol elő. Az internetadó elleni tüntetések idején pánikolt be a rezsim, amikor rájött, hogy a repkedő kis kamerák azt is megmutatják, amit ő az agitproppal éppen elfedni kíván. Akkor a Kossuth téren direkt zavarták is a drónokat vezérlő jeleket. És hoppá, kiderült: az uniós szabályozás miatt mégsem lesz egyhamar ilyen törvény.

2017. szeptember 15-én zárult az Európai Bizottság felkérésére az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) uniós jogszabálytervezete. A szervezet a beérkezett javaslatok figyelembevételével 2017 végéig tervezi beadni az Európai Bizottság számára, amely várhatóan 2018-ban fog dönteni a kérdésről. Ez azt jelenti, hogy legkorábban 2019-től lesz uniós jogszabály, amelyhez egy hazai jogszabályt is kell igazítani, alkotni. Egyelőre hatályban marad tehát a jelenlegi ellentmondásos és a drónok esetében a gyakorlatban nehezen kikényszeríthető, illetve ellenőrizhető kötelezettségeket tartalmazó szabályozás – hívja fel a figyelmet a Twobirds Ideas jogászblog.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016 decemberében társadalmi egyeztetésre bocsátott egy tervezetet, amit gyakorlatilag ízekre szedett a Drónpilóták Országos Egyesülete, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Utóbbi legfőképpen azt kifogásolta, hogy a minisztérium adatvédelmi kérdésekkel szándékosan nem foglalkozott, s a blogot üzemeltető Knight Bird & Bird Iroda is benyújtotta észrevételeit. A tervezet szerint az új szabályozásnak 2017. július 1-jén kellett volna hatályba lépnie, de ez a mai napig nem történt meg. 2017 augusztusában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy interpellációra adott válaszában ismerte el, hogy:

Annak érdekében, hogy a közösségi szabályozásnak megfelelő hazai rendeletet fogadjanak el, az EASA tervezetével való összhang megteremtése szükséges. Így válik elkerülhetővé, hogy a közösségi jogszabály hatálybalépésekor koncepcionális változásokat kelljen a hazai jogalkotónak átültetnie. Mindezek alapján a pilóta nélküli légijárművek repüléseit szabályozó rendelet az uniós jogalkotási folyamatok lezárulását, a szükséges egyeztetések lefolytatását és a végleges kormányzati döntés meghozatalát követően lép hatályba.