Emberemlékezet óta nem volt ilyen járvány – Falus felszólította Lázárt

Az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően március végéig széttagolják a járványok megelőzését és megfékezését eddig végző intézményt. Állítsa le Lázár János az Országos Epidemiológiai Központ szétverését! - erre szólította fel a Miniszterelnökséget vezető minisztert Falus Ferenc, volt országos tisztifőorvos, miután Makón kitört a kanyarójárvány.

zsurpubi.hu: Falus Ferenc
zsurpubi.hu: Falus Ferenc

Zsúrpubi: Veszélyben van az ország járványügyi biztonsága - írta Facebook-bejegyzésében. A kanyarójárvány jelenti a fenyegetettséget?

Falus Ferenc: A kanyarónál is ki vagyunk téve a veszélynek abban az esetben, ha a járványügyi védekező hálózatot megpróbálják átszervezni, és felbomlik az a rend, ami képessé teszi a szolgálatot a gyors reagálásra.

Széttagolják, beolvasztják

ZSPB.: Lázár János volt a vezéralakja annak, hogy a háttérintézmények számát radikálisan csökkentsék. Ennek egyik áldozata egyebek mellett a járványok megelőzését, megfékezését szervező Országos Epidemiológiai Központ és a járványügyi tevékenységek irányítását, felügyletét ellátó Országos Tisztifőorvosi Hivatal is. Mi lesz a sorsa ezeknek az intézményeknek?

F.F.: Tavaly márciusban jelentették be, hogy számos intézményt beraknak a minisztériumok alá, másokat beolvasztanak, megszüntetnek. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ) átszervezésére a hónap végéig adtak határidőt. Az EMMI részévé válik. Az Országos Epidemiológiai Központnak március 31-ig kell beolvadnia az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozó új intézménybe.

ZSPB.: Mit érzékel egy átlagember ezekből a változásokból?

F.F.: Amíg az ÁNTSZ és annak a hálózata egységes volt, addig a járványügyi biztonság, a tömeges megbetegedések megelőzése, a járványok kezelése nagyobb eséllyel működött, mint a jelenlegi rendszerben fog, ahol ezt széttagolták.

Már most sem tudták időben megfogni a betegséget

ZSPB.: A makói kórházban kitört kanyarójárvány kezelésében már észlelte az átszervezések hatását?

F.F.: Illett volna felismerni a megbetegedést, amikor az első fertőzött beteggel találkoztak, aki nyilvánvalóan Romániából hurcolta be a kanyarót. A kórháznak azonnal jeleznie kellett volna az Országos Epidemiológiai Központnak az esetet, de ez nem történt meg. Ennek következtében alakult ki a járvány.

Emberemlékezet óta nem volt példa arra Magyarországon, hogy egy városi kórházat több mint egy hónapra lezárjanak és a lakosság ellátását a környékbeli városokba kelljen átszervezni.

Ha megnézi a makói kórház honlapját, legalábbis március 5-én ez volt a helyzet, egyetlen szóval sem említették azt, hogy mi történt az intézményben.

ZSPB.: Mikortól kezelik járványként a sorozatos megbetegedéseket?

F:F: Járványról akkor beszélhetünk, ha két olyan megbetegedés van, ami egymással egyértelműen, bizonyítottan ok-okozati összefüggésben van. Ha észlelik a kanyaró tüneteit Pécsett egy betegnél, egy másik esetet pedig Szegeden, az nem járvány, hanem egybeesés. Ám, ha bizonyítható, hogy a két beteg találkozott, és az egyik megfertőzte a másikat, az már járvány. Keddig 12 betegről tudtunk, közülük 11 egészségügyi dolgozó és egy kórházi beteg. Ez arra utal, hogy nem tudták időben megfogni a betegséget, későn küldték el a vizsgálati anyagokat az Országos Epidemiológiai Központba. Négy évvel ezelőtt Gyálon fordult elő szintén Romániából behurcolt kanyaró miatti megbetegedés, hatan fertőződtek meg, de azt a szolgálat még kitűnően tudta megfogni és izolálni.

ZSPB.: Mi történik onnantól kezdve, hogy az Országos Epidemiológiai Központban a beküldött minta alapján megállapítják a fertőző betegség jelenlétét, és mi változik a rendszerben a hónap végétől?

F.F.: Korábban az Országos Epidemiológiai Központba küldött vizsgálati anyagok elemzése, értékelése alapján megállapították a kórokozók jelenlétét, onnan irányították a szükséges lépések megtételét: például az oltóanyag és az eszközök deponálását a helyszínre. Az új rendszerben a tisztiorvosi szolgálat vidéki hálózatai a közismerten politikai irányítás alá helyezett kormányhivatalok alá tartoznak. Az egészségügyi szolgálat szakmai és a közvetlen munkaügyi irányítása szétvált az eddigi országos irányítóbázis megszüntetésével. A kormányzati intézkedésekkel a járványügyi központ laboratóriumai a munkatársakkal egy intézethez, míg a többi részleg, például akik a vizsgálatok eredményeit értékelik, egy minisztériumba kerülnek. Ennek a széttagoltságnak a következményei előre nem megjósolhatók. Annyi már látszik, hogy eddig is nagyon sokan elmentek a tisztiorvosi hálózattól a kormányhivatalokba történő átszervezés miatt. Az utánpótlással ezen a területen is legalább akkora gond van, mint például az altatóorvosoknál.

ZSPB.: Az új rendszerben a betegség észlelésétől a szakmai intézkedésekig az ügymenet több intézményen keresztül fut és nem egy szervezeti egységben történik?

F.F.: Több idő telik el a két tevékenység között és lelassulhatnak az intézkedés folyamatai.

MTI/Kelemen Zoltán Gergely
MTI/Kelemen Zoltán Gergely

 

Járvány Lázár választókörzetében

ZSPB.: Lát esélyt arra, hogy a makói eset miatt újragondolják a döntéshozók az átszervezés teljes végrehajtását?

F.F.: Van egy latin közmondás: Dum spiro spero, míg élek, remélek. Látok esélyt az újragondolásra, mert Makó Lázár János választókörzetében van. Illene a miniszternek levonni a történtekből a tanulságot, hogy az átszervezés milyen kockázatokat rejt.

Ez nem egy pártpolitikai kérdés, hanem nemzetbiztonsági kockázat.

ZSPB.: Tiltakozott a szakma az intézkedések ellen?

F.F.: Tízezres tüntetést nem láttam. Tudomásom szerint az ott dolgozók a felelős szolgálati csatornákon keresztül jelezték, hogy ez az intézkedés kockázatokkal jár és veszélyes.

ZSPB.: A migránsokkal kapcsolatos kormányzati retorikában felbukkant korábban, hogy a hazánkba érkező bevándorlók hordozhatnak olyan fertőző betegségeket, ami kockázatot jelenthet az egészségünkre. Nincs ellentmondás a kormányzati kommunikáció és aközött, hogy a járványügyi központot átszervezik, szétdarabolják?

F.F.: Az a néhány ezer menekült, aki Magyarországon keresztül ment, azoknak a kockázata sokkal kisebb, mint annak a 15 millió turistának, akiket minden évben szeretettel fogadunk.

Újabb megbetegedés

Megkerestük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is az ügyben, valamint az Országos Epidemiológiai Központ vezetőjét, dr. Oroszi Beatrixot is. Napok óta nem érkezik válasz a megkeresésünkre. A járványügyi központ főigazgató-főorvosa a közszolgálati csatorna vendége volt március 8-án reggel, ahol elmondta, hogy nőtt a kanyaróval fertőzöttek száma, a Szegedi Tudományegyetem egy egészségügyi dolgozójánál is felfedezték a betegséget. A szakember hozzátette, Szegeden nincsen járvány, a makói kórházban pedig kontroll alatt tartják a kanyarót.

Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy Magyarországon 29-re nőtt a betegek száma.