Haladó szellemű, mégis mélyen magyar építész álmodta meg az Országház épületét
Steindl Imre, a magyar Országházat megálmodó és megtervező építész a kortársak visszaemlékezései szerint kedves, jóságos, mosolygós ember volt. Kiváló mesterek még kiválóbb tanítványaként szerzett bécsi egyetemi, majd nyugat-európai tapasztalatokat.
Haladó szellemű, mégis mélyen magyar építész, műegyetemi tanárember volt, aki egész életében hazája és országa újjáépítésén dolgozott.
Melyek voltak a leghíresebb munkái? Többek között - hogy csak a legismertebbek közül szemezgessünk - a Váci utcai Új Városháza, a budai Kereskedelmi és Iparbank, a Margit híd hídfőházai, az Állatorvosi Főiskola Rottenbiller utcai épületei, a Múzeum körúti, akkor még műegyetemi épületek.
De nem csak budai és pesti remekművek lankadatlan szorgalmú építésze volt, hanem részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában is, folyamatosan járta az országot, kiemelkedő restaurátori tevékenységet folytatva.
Steindl Imre nevéhez fűződik például a debreceni Grand Hotel Aranybika átépítése, a jáki templom, a szegedi ferences templom vagy a kassai Szent Erzsébet-dóm felújítása is.
És a nagy remekmű, a csúcsteljesítmény, az Országház épületének megtervezése lehetett Steindl Imre utolsó és egyben legnagyobb alkotása. A zseniális építész nem érhette meg az Országház építési munkáinak befejezését. Azt sem sejthette, hogy milyen eszközökkel, milyen aljas módszerekkel tiporják sárba az Országház fenséges termeinek falai között Magyarország függetlenségét.
Az Országház alapkövének letételére 1885-ben került sor. 19 évig tartott a nagy remekmű építése. Magyarország és Budapest szimbolikus jelképévé vált a Duna-parti gótikus ház. Ahogyan alkotásai által annak zseniális tervező építésze, Steind Imre is belépett a halhatatlan, nagy magyarok sorába.