1849-ben az Országgyűlés jegyzője még meghalt a hazáért

1849. október 24-én végezték ki a 30 éves Szacsvay Imrét, az Országgyűlés jegyzőjét, legfiatalabb képviselőjét Perényi Zsigmonddal, a felsőház elnökével és Csernus Menyhért pénzügyminiszteri tanácsossal együtt.

szacsvay-vagott

Majdnem 172 év távlatából mit üzen nekünk Szacsvay Imre sorsa?

Azt, hogy 1848-49-ben, és ahogyan majd 1956-ban is voltak olyan politikusok, akik készek voltak hazájukért és meggyőződésükért az életüket adni. Szacsvay „bűne” csak annyi volt, hogy ellenjegyzett határozatokat. Ahogy a nagyváradi költő, Katona Mihály írta: „Egy tollvonás volt bűne”.

A fővád ellene a függetlenségi nyilatkozat fogalmazása és aláírása, továbbá felségsértés és lázadás. Az árulás vádját elutasította: „Nem bűn, ha valaki szereti népét, és hazájáért munkál.”

Tegyük hozzá, később is akadtak olyan politikusok, akik az eljárásokban arra hivatkoztak a függetlenségi nyilatkozat közfelkiáltással való elfogadásánál, hogy ők bent sem voltak, mert az udvaron levegőztek. Nem úgy Szacsvay.

1956-ban is voltak olyan politikusok, akik kihasználták a kiskapukat saját érdekükben, mint 1849 áprilisában. Akkor Debrecenben többen is arra alapoztak, hogy nem volt a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásáról döntő szavazásnál jelenléti ív.

Érdekes, hogy mennyire hasonlít egymásra a magyar tisztikar színe-javát képviselő aradi vértanúk és a szovjet tankok ellen fegyvert fogó pesti srácok sorsa.

A megtorlás viszont 1849-ben „teljesebb” volt, mint 1956 után. 1956 után ez a „Nagy Imre-körre” és a politikától független Munkástanácsok vezetőire terjedt ki.

A fogságba esett hivatalnokok, Szacsvay, Perényi és Csernus kivégzésére 1849. október 24-én, két héttel az aradiak után került sor a pesti Újépület mellett, a mostani Szabadság téren.

Szacsvay Imre harminc esztendeig jeltelen sírban nyugodott, majd 1870. november 1-jén vele együtt kilenc vértanúnak közös emlékkövet avattak a Kerepesi úti temetőben.

Ma is álló emlékszobrát 1907. március 15-én avatták fel Nagyváradon. 

Szacsvay Imre szobra Nagyváradon

Emlékét utcanevek és az Országgyűlés Jegyzői Hivatalában festmény őrzi. 2011-ben Nagyváradon általános iskolát neveztek el róla, hogy egykori városa őrizze politikai helytállásának nyomát.

Az elvei mellett kitartó, hősies politikus napjainkban ritka, különösen az olyan, aki életét is adná a hazájáért. Becsüljük meg azokat, akik ezt egykoron megtették!

(A cikk első változata 2017.11.01-jén jelent meg.)